Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jegyzet 1

2009.08.22

Egészség, betegség

 

Egészség

A WHO szerint az ember testi-lelki-szociális jólétének dinamikus egyensúlya, nem csupán a betegségek és fogyatékosságok hiánya.

Befolyásoló tényezői:

  • genetikai tényezők, testi adottságok (20%)

  • társadalmi és természeti környezet (20%)

  • életmód (50%)

  • egészségügyi ellátás (10%)

 

Betegség

Valamilyen külső vagy belső kóroki tényezők hatására szervezeti reakciók indulnak, melyek tüneteket (szimptóma), tünetegyütteseket (szindróma) eredményeznek.

A tünetek okai:

  • anatómiai elváltozás

  • funkcionális zavar

A tünetek lehetnek objektívek (láthatóak) és szubjektívek (csak a beteg érzi), esetleg mindkettő.

A betegség szakaszai:

  1. lappangó

    Lappangási idő: a kórok szervezetbe jutásától az első tünetek megjelenéséig.

  2. bevezető

    Általános tünetek jellemzik, melyek a betegségre még nem jellemzőek.

  3. kibontakozás

    Megjelennek a betegségre jellemző tünetek.

  4. kimenetel

  • gyógyulás

  • halál

  • gyógyulás + maradványtünetek

  • kórokozó hordozás

Lefolyásuk tekintetében lehetnek:

  • acut (max. 2 hétig)

  • subacut (2 – 4 hétig)

  • chronicus (4 héten túl) – gyakran fellángol, javulhat, de attól még krónikus

 Betegvizsgálat

Alapvetően orvosi feladat, mely ápolói feladatokat is tartalmaz.

Folyamata:

  1. anamnesis – a kórelőzmény felvétele

  2. fizikális vizsgálat

  • megtekintés – inspekció

  • tapintás – palpatio

  • kopogtatás – percussio

  • hallgatás – ascultatio

  1. eszközös vizsgálat – EKG, spatula, ultrahang, CT

Célja:

a diagnózis felállítása, mely alapvetően 2-féle lehet: orvosi és ápolási diagnózis

 Betegmegfigyelés

Célja a betegség tüneteinek megfigyelése, mely meghatározza a további teendőket.

Kardinális tünetek:

Vagy egy betegség vezető tünete, vagy másik megközelítésben légzés, pulzus, vérnyomás, testhőmérséklet.

Légzés:

 

száma (perc)

volumene (ml)

hangja

újszülött

35-40

30

szörty, zörej, sípolás, hörgő

csecsemő

30

100

gyermek

20-25

200

felnőtt

12-16

500-600

 

 

kg/10 ml

 

Kóros légzéstípusok:

  • bradhypnoe – alacsony légzésszám

  • tachypnoe – szapora légvétel

  • hyperventiláció – szapora légvétel kis volumenekkel

  • dyspnoe – nehézlégzés

  • inspiratórikus – belégzési nehézség (szívzavar)

  • exspiratórikus – kilégzési nehézség (asthma bronchiale)

  • Kussmaul – nagy frekvencia nagy volumennel (acidózis, hyperglikémia).

  • Cheyne-Stokes – légzésszünettel kezdődik, majd a volumen egyre nő, a szakasz közepén egy mély sóhajtás, majd a volumen újra csökken, majd apnoe következik (agyvérzés, gyerekeknél mély alvásban, agykamrás vérzés).

 Pulzus:

Ütőereken tapintva tapasztalhatjuk, olyan hullámszerűen a szívtől a perifériák felé futó értágulat, melyet a benne áramló vér okoz, és továbbjutását szolgálja. A pulzus vizsgálatához olyan artériákat használjunk, melyek közel vannak a testfelszínhez, és csontos alapjuk van. Kitüntetett helyek:

  • arteria carotis communis (nyak)

  • arteria femoralis (comb)

  • arteria radialis (csukló)

Vizsgálatának módja: a csuklóízület vonala felett a hüvelykujji oldalon 3 ujjbeggyel.

 Teltsége:

  • feszes vagy telt (hypertonia)

  • szapora, könnyen elnyomható – filiformis (alacsony vérnyomás, kivérzés)

Száma:

  • normofrekvencia

  • felnőtt 60 – 80/perc

  • újszülött 120 – 140/perc

  • 3 éves 100 – 110/perc

  • tachycardia (szapora szívműködés) felnőttnél 110/perc

  • bradycardia (alacsony szívfrekvencia) felnőttnél 60 alatt/perc

Verőtérfogat: az egyszerre kilökött verőtérfogat

Ritmusa:

  • Kóros esetben aritmiáról beszélhetünk, kivételt képez a légzési aritmia, ami nem kóros.

  • Pulzusdeficit: a tapintható pulzus kevesebb, mint a hallható szívösszehúzódások száma. Vizsgálatakor a szívet fonendoszkóppal hallgatjuk, közben pulzust tapintunk.

 Vérnyomás:

A nemzetközi egyezmény alapján az arteria brachialis nyomását mérjük, és ehhez viszonyítjuk a normális értéket (a test különböző részein más-más a vérnyomás). A vérnyomást Ríva – Rocci szerint mérjük, jelölése RR. Mindig 2 értéket tartalmaz, a magasabb systoles, és az alacsonyabb diastoles. pl.: RR 120/80 Hgmm

A systoles értéket a kamrákból összehúzódás alkalmával az erekbe lökött vér eredményezi. A diastoles érték a kamra elernyedésekor az erek által fenntartott legkisebb nyomás.

Mérésének módja:

  1. a mandzsetta felhelyezése úgy, hogy a felfújókábel ne a könyökhajlatba essen

  2. a fonendoszkópot a könyökízület belső oldalára helyezzük, elzárjuk a szelepet, majd felfújjuk

  3. az elzárószelepet lassan megnyitjuk, így a mandzsettában a nyomás csökkenni kezd (ez látható a süllyedő higanyoszlopon vagy az óramutatón)

  4. ha az arteria brachialisban lévő nyomás, és a mandzsetta nyomása egyenlővé válik, az első pulzushullám keresztülhalad a végtagon, amit egy koppanó hang jelez, ez a systoles érték

  5. a mandzsetta nyomását tovább csökkentve a vér turbulens áramlása miatt kopogó hangot lehet hallani, ami a diastoles érték elérésekor elhalkul

Mérésének szabályai:

  • a beteg ül vagy fekszik

  • a vizsgáló ül

  • a beteg ne lássa a vérnyomásmérő számlapját

  • extrém vérnyomás észlelésekor mérjünk a másik karon is

  • 2 végtag között lehet különbség, ez nem kóros, ha 30 Hgmmen belül van

  • dokumentálni

Gyermek vérnyomásmérése:

Történhet gyermekmandzsettával, hiányában:

  1. a beteg karját megemeljük

  2. a felhelyezett felnőttmandzsettát felfújjuk

  3. a karját a törzse mellé helyezzük

  4. a mandzsetta nyomását csökkenteni kezdjük

  5. az alkar és a kéz kipirulásakor megjelenő nyomásérték a systole (diastoles értéket nem tudunk vizsgálni)

Kóros értékek:

  • hypotonia – normál alatti

  • hyperthensio – egyszeri magas vérnyomás

  • hypertonia – betegség, a vérnyomás folyamatosan magas

  • hypertoniás excessus (kilengés) – a normál értéket jelentősen meghaladja, de nem életveszélyes

  • hypertoniás krízis – közvetlen szervkárosodás veszélye áll fenn

Normál értékek:

felnőtt

120/80 Hgmm

újszülött

60/40 Hgmm

gyermekkor

100/70 Hgmm

csecsemőkor

80/40 Hgmm

 Testhőmérséklet:

Értékek:

hypothermia

35°C alatt

normál alatti maghőmérséklet

normál

36,6°C – 37,2°C

normál

hyperthermia

 

a szervezet passzív részvételével a normál felett

láz

38°C felett

a szervezet aktív részvételével a normál felett

Mérése:

A mérést elsősorban orvosi maximumhőmérővel végezhetjük.

  • Kritériumai:

  • lerázva legyen

  • ép legyen

  • fertőtlenített legyen

  • Lehetőségei:

  • SZÁJÜREGBEN TILOS (-0,3°C és 3 perc)

  • hallójáratban speciális hőmérővel (automatikusan leszámolja a °C-ot és jelez a mérési idő végén)

  • hónaljárokban (0°C és 8 -10 perc)

  • végbélben (-0,5°C és 5 perc), a végbél betegsége esetén a lágyékhajlatban mérhetünk (5 perc)

 Hőmérsékleti kategóriák:

hőemelkedés

subfebrilitas

37,2°C – 38°C

láz

febris

38°C – 39°C

magas láz

 

39°C – 40°C

igen magas láz

hyperpirexia

40°C felett

Láztípusok: Kép 1

  1. Folyamatos láz (febris continua) – láztalan állapot nincs, de az ingadozás 1°C – on belüli.

  2. Ingadozó láz (febris remittens) – láztalan állapot nincs, de az ingadozás több, mint 1°C.

  3. Váltóláz (febris intermittens) – lázas és láztalan állapotok követik egymást.

  4. Periodikus vagy visszatérő láz (unduáló láz) – a lázas állapot 2 – 3 nap alatt alakul ki, majd 1 – 2 nap után lassan csökkenni kezd.

Mérésének szabályai:

  • dokumentálni

  • a mérési időt betartani

  • ha a beteg nem megbízható maradjunk mellette

  • borogatás vagy melegítőpárna ne legyen a közelben

Egyéb megfigyelési tényezők:

bőr és nyálkahártyák

  • színe

  • tapintása

  • turgora – csecsemőknél és kisgyermekeknél a hasfalon vagy a combok belső oldalán mérjük

  • bőrbetegségek (vírusos, gombás, bakteriális, állati élősdiek által, nem fertőző bőrbetegségek)

  • gondozottsága

  • sérülések

mozgása (-kényszertartások)

  • pl.: hasfájós csecsemő felhúzza a lábát és sír

tudatállapot

sírás jellege

garatképletek és fogazat

  • garatképletek: mandulák, nyelv, szájpad, nyirokcsomók

  • fogazat:

6 hónapos

elindul a fogzás

6 – 7 kg

2 – 3 év

zárt fogazat

11,5 – 16 kg

6 év

fogváltás

kg

tejfogak 20 db

 

maradandó

32 db

gáttájék és a nemi szervek

  • fejlődési rendellenesség

  • erőszak

  • folyás, stb.

köldök és környéke

kutacsok

  • fajtái:

  • nagy kutacs

  • kis kutacs

  • 2 db oldalkutacs

  • Megfigyelésben a nagy kutacsnak van jelentősége. Legkésőbb 18 hónapos korra záródik, a homlokcsont és a 2 falcsont között van, lehet besüppedt, kidomboruló, és pulzáló.

Váladékok

Széklet

Az újszülött első székletét magzatszuroknak (első 48 órában) nevezzük, ez sötétzöld és borsópürére emlékezetet. Később a széklet színét és jellegét a táplálék befolyásolja. A széklet súlya testtömegtől és táplálkozástól függ, felnőttkorban átlagosan 150 – 200g. Színét az epefestékből származó szterkobilin adja. Az ürítések száma az életkor előrehaladtával csökken, felnőttkorban átlagosan napi 1 – 2.

Ürítési zavarok:

  • hasmenés (diarrhoea)

  • az átlagosnál gyakoribb ürítés

  • okozhat:

  • baktérium

  • gyógyszerek (antibiotikumok)

  • hormonális eltérés (pajzsmirigy hormon túltermelődése)

  • székrekedés (obstipatio)

  • az átlagosnál ritkább ürítés

  • okozhat:

  • vastartalmú gyógyszer

  • környezetváltozás

  • várandóság

Kóros székletek:

  • acolia

  • világos, agyagszerű, festékanyagot nem tartalmaz

  • oka: az epeutak elzáródása

  • véres széklet

  • melaena

  • szurokszerű, fekete, kenőcsös állagú, bűzös

  • a székletben emésztetlen vér van, ami az emésztőtraktus felső részéből származik

  • belgyógyászatra tartozik

  • haemathocasia

  • a székletben friss vér van, vagy vércsíkos, a vérzés helye a vastagbél vagy valamelyik szakasza

  • sebészetre tartozik

  • véres, gennyes széklet

  • a vastagbél gyulladásos betegségeinél, pl.: vérhas

  • bélférget tartalmazó széklet

A székletürítéssel kapcsolatos panaszok:

  • tenezmus – fájdalmas ürítés

  • inkontinentia alvi – a széklet tartásának képtelensége, pl.: gerincvelő-sérüléseknél

Vizsgálatra küldése:

Dupla csomagolású F (faces) – tartályban történik, az ÁNTSZ felé küldjük kitöltött vizsgálatkérő lappal együtt.

Vizelet

Normál vizelet:

  • mennyisége: 1 – 1,5 liter/nap

  • színe: szalmasárga, melyet a benne lévő urokróm (epefesték biztosít)

  • szaga: aromás húslevesre emlékezetet

  • vegyhatása: savas, de a növényi táplálkozás lúgossá teheti

  • tartalma: elsősorban víz, de szerves és szervetlen anyagokat is tartalmaz

  • összetétele: a szervezet igényétől függ

Az újszülött az első 12 órában ürít először vizeletet, később naponta 8szor – 10szer.

Kóros vizeletek:

  • mennyiségi eltérések

  • polyuria – 2 liter felett/nap

  • oliguria – 0,5 liter alatt/nap

  • anuria – 0,1 liter alatt/nap

  • minőségi eltérések

  • haematuria – vér a vizeletben

  • proteinuria – fehérje a vizeletben

  • glükózuria – cukor a vizeletben

  • piuria – genny a vizeletben

  • bakterinuria – baktérium a vizeletben

Hányadék (vomitus)

Kóros hányadékok:

  • nagy mennyiségű emésztetlen étel – gyomorkapuszűkület

  • zöldesbarnás – epetartalmú

  • barna, nagy mennyiségű, bűzös – bélsárhányás

  • vérhányás

  • emésztetlen – erős, intenzív vérzés

  • emésztett – savhematitos hányadék (kávéaljra emlékeztet), enyhébb vérzés esetén

  • féreg

A hányadék ürítése történhet hányingerrel vagy hányinger nélkül, ez a sugárhányás (koponyaűri folyamatok).

Vizsgálatra ritkán kell küldeni.

Köpet (sputum)

Ürítéséhez köhögés szükséges, mely zárt hangrés mellett, hirtelen és nagy erejű kilégzést jelent. Alsó légutak védekező reflexe.

Formái:

  • produktív – köpetürítéssel jár

  • improduktív – száraz köhögés, a beteget nagyon kifárasztja (arc kipirul, vérbő nyálkahártyák, nyaki vénák kitágulnak)

  • köhécselés – neurogén eredetű

Okai:

  • por

  • dohányzás

  • betegségek

Jellegzetes köpetek:

  • Kis mennyiségű, zöldes (baktérium) – légúti hurut

  • Nagy mennyiségű, törmelékes, akár 1 liter is lehet – hörgőtágulat

  • Kevés, tapadós, üvegszerű – asthma bronchiale

  • Kékes vörös – tüdőinfarktus

  • Rozsdabarna – tüdőgyulladás

  • Rózsaszín – tüdőtumor

  • Rubinvörös – TBC

  • Szilvalé színű – bal szívfél elégtelenség

Vizsgálatra küldése:

Kémcsőben történik, kitöltött vizsgálati lappal együtt.

 Fertótlenítés

  • Neomagnol – klór tartalmú fertőtlenítő, használható bőr és felületfertőtlenítésre

    Hová?

    Töménység

    1 liter vízbe

    1 dl vízbe

    bőrfelszínre

    1 – 2 ezrelék

    1 – 2 tabletta

    0,1 – 0,2 tabletta

    felületre

    1 – 2 százalék

    10 – 20 tabletta

    1 – 2 tabletta

  • Higiénés kézfertőtlenítés menete:

  1. Ha jelentős mechanikus szennyeződés nincs, először kézfertőtlenítés történik, a behatási idő betartásával (átlag 0,5 perc)

  2. Fertőtlenítő szer lemosása szappanos vízzel

  3. Szárítás vagy egyszer használatos papírtörlővel kéztörlés

  • Injekció, vérvétel, punkció helyének fertőtlenítése:

  1. Mechanikus tisztítás, zsírtalanítás alkohollal

  2. Fertőtlenítés kétszer, a behatási időt megvárva

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

majot.veronika66gmail.com

(vera, 2013.11.24 16:06)

vitalis paraméterek kb

Re: majot.veronika66gmail.com

(efdfdfdffdf, 2016.11.03 15:28)

dfdfdfdf