Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mikológia

2009.08.22

9/b A gombák kórokozó tulajdonsága. A gombák okozta fertőző betegségek, és azok jellegszerinti csoportosítása

 

A kórokozó gombák nagy része a talajban él szaprofitaként. A gombák okozta megbetegedéseket 2 csoportra oszthatjuk:

Dermetomikózisok

  • bőr, köröm, szőr megbetegedései

  • emberről emberre terjed

  • leggyakoribb okozója: dermatofitonok → jellemző rá a szaruképletekben törénő növekedés, szaporodás (keratinofilia) FUNGI IMPERFECTI OSZTÁLY

  • a fertőzést krónikus gyulladás és allergia, allergiás bőrreakció (mikid) kísérheti

  • a fertőzés terjedhet: talajról emberre (geofil), állatról emberre (zoofil), emberről emberre (antropofil)

  • a bőr mélyebb rétegeibe, vagy a bőr alatti kötőszövetbe bejutó gombák mikózisokat hozhatnak létre

  • hosszan tartó gombás megbetegedés érinthet izmokat és csontokat is

  • szuperficiális mikózis: a gombák csak az elhalt szaruképleteket vagy a bőr felszíni rétegét fertőzik meg, nem túl jelentős bőrelváltozást okozva

  • Fajtái:

  • Trichophytia:

  • Trichophyton okozza

  • főleg a hajja, szőrrel fedett bőrterületet támadja

  • leggyakrabban gyermekközösségekben, olykor járványszerűen

  • enyhe gyulladás, majd hajszáltöredezés

  • Favus:

  • Trichophytonok és Microsporonok okozzák

  • nagymértékben elősegíti a tisztátlanság

  • sapka, kalap, fésű terjeszti, nyomában maradandó kopaszsággal

  • Microsporia:

  • Microsporon audouinii terjeszti

  • főleg gyerekeken

  • erősen fertőző

  • hajas fejbőr, hajszálak elváltozása

  • Epidermophyta:

  • Epidermophytonok okozzák

  • a test negy hajlataiban jelentkezik

  • emberről emberre is, olykor járványosan

Szisztémás mikózisok:

  • belső szervek gombás megbetegedései

    oka: a talajban szaprofita életmódot folytató gombák spóráinak levegőbe kerülése okozza

  • az inhalációval a szervezetbe jutó spórák elsősorban a tüdőben okoznak bakteriális vagy vírusos pneunómiát

  • előfordulhatnak a központi idegrendszerben vagy a reticulo – endotéliás rendszerben, ha a mikózis krónikussá válik

  • csecsemőkben gomba okozta szepszis is előfordulhat

  • gyakorlatilag minden szervet érinthet, ilyenkor a gomba már a vérből is kitenyészthető

  • Fajtái:

  • Sarjadzógombás betegségek

  • Candidiasis:

  • endogén ferőzés, az egészségesek bőrén, szájában, vizeletében is van

  • változetos klinikai formái vannak

  • csecsemőkben gyakori a szájpenész (soor)

  • Cryptococcosis:

  • erősen fénytörő tokja és szövetoldó hatása van

  • félheveny vagy idült idegrendszeri betegséget okoz

  • tüdőben idült hörghurutot idézhet elő

  • Fonalgombás betegségek

  • Aspergillosis

  • leggyakrabban a tüdőt betegíti meg

  • a szegedi paprika – hasítók foglalkozási megbetegedése, penészspórákat tartalmazó por belégzésekor fertőződnek meg

  • Penicilliosis

  • Mucormycosis

  • mucorfajok okozzák

  • spóráik könnyen bekerülnek tüdőbe, bélcsatornába

  • Dimorfgombás betegségek

  • Észak – amerikai blastomycosis

  • Blastomyces dermatitidis okozza

  • arc, nyak, végtagok fekélyes megbetegedése

  • Coccidiomycosis

  • Hystoplasmosis

  • sejtparazita

  • kimutatható vérből és csontpunktátumból

  • Sporotrichosis

  • sejtjei hosszúkásak, szivar alakúak

  • mezőgazdasági dolgozók körében gyakori

  • klinikai kép: gümőkóros, szifiliszes elváltozások a végtagok bőrén

A gombák patogenitása több tényezőből tevődik össze. Enzimjei az invazivitást segítik. Néhány faj tokkal rendelkezik, ami antifagociter sajátossággal bír. Mérgező anyagcseretermékeik a toxinok, fontos szerepük van a megbetegedések kialakításában (gombatoxin = mikotoxin, aflatoxin → a májat és a vesét károsítja). A penicillium speciensek többféle toxinnal is rendelkeznek, melyek az idegrendszert, a vesét, és az ivarszerveket károsítják. A gombák patogén hatását bizonyos tényezők segíthetik illetve gátolhatják: antibiotikumok, egyes hormonok, K és C vitaminok. Néhány tényező, mely növeli a mikózisok kialakulásának veszélyét: Kábítószerek, alkoholizmus, betegségek, tumor, immunhiányos állapot, szúrt seb, égés.

 

14/b A gombás betegségek laboratóriumi diagnosztikája. A gombák szaporodása, tenyésztése.

A gombás betegségek laboratóriumi diagnosztikája, a gombák tenyésztése:

A vizsgálati anyagot az antibiotikus terápia megkezdése előtt, a sterilitás szigorú betartásával kell levenni, kísérőlappal ellátott steril mikológiai tartályba. A gombákat kimutathatjuk közvetlen mikroszkópos vizsgálattal, ezt általában a tenyésztés követi:

Mikroszkópos vizsgálat:

A mintákat festett és natív készítményben vizsgálják.

  • Natív vizsgálat:

  • előnye, hogy gyors, de csak ritkán ad végleges diagnózist, sok estben a gombák felismerését szövetelemek és szaruképletek zavarják.

  • Ez a probléma megszüntethető, ha a tárgylemezre helyezett anyaghoz 20 – 30% - os káliumlúgot cseppentünk és a gázláng felett néhányszor áthúzva, óvatosan melegítve roncsoljuk a zavaró szövetelemeket.

  • Festett készítményben:

  • a köpetből, gennyből valamint nyálkahártyák felszínéről vett anyag festésére a Gramm – festés használható. (esetleg Schiff – festés)

  • A gombák mindegyike Gramm +.

A vizsgálati anyagok feldolgozásának fontos része a tenyésztés:

  • valamennyi humán patogén gomba aerob

  • szaporodásukhoz enyhén savanyú közeg (pH 5,5 – 7,2), és 26 – 27°C szükséges

  • inkubációs idő: ált. 21 nap

  • a táptalajhoz a baktériumok növekedésének gátlására Gentamicin, a gyorsan növekvő penészgombák visszaszorítására Ciklomeximid adható

  • táptalajok gomba tenyésztésére: Sabouraud - féle glükózos, Csillag - féle melasz agar, Novák - féle malonátos agar

  • a megfelelő eredmény elérése érdekében egyidejűleg többféle táptalajra kell elvégezni a leoltást, és azokat párhuzamosan 26 – 37°C között inkubálni.

Állatpatogenitási próbákat ritkán végeznek

Immunológiai módszerek:

  • gombakivonattal való intracutan bőrpróba a sejtes immunválasz kimutatására – 24 – 48 óra múlva beszűrődés → pozitív

  • szerológia: latex – agglutináció, agargél – precipitáció, immunfluoreszencia, immunelektroforézis, Elisa

Szaporodás:

A gombák szexuális és aszexuális úton keletkező spórákkal szaporodnak. Az ivartalan spóraképződés és az ivaros szaporodás rendszerint váltakozva következik be. Az ivartalan spóraképzéssel szaporodó alak, a gomba imperfekt alakja. A gombák ivartalan úton keletkező haploid spórája igen sokféle lehet.

  • Hifán belül keletkező spórák neve: tallospóra. Lehet: klamidospóra, artrospóra

  • Szexuális: 2 ivarilag különböző hifa (azok genetikai anyaga) egyesül, így alakul ki a zigospóra, máskor a két sejt egyesülésekor egy tömlő (aszkusz) jön létre, ebben 4 – 8 aszkospóra keletkezik

  • Aszexuális: a spórák megtermékenyítés nélkül keletkeznek a nemileg nem elkülönült szervekben.

  • Spórák hifán kívül:

  • konidiospóra: magán a hifán van egy kocsány (konidiumtartó) segítségével kapcsolódik hozzá.

  • blasztospóra: a sejten bimbó képződik, majd leválik (sarjadzó gombák)

19/b A gombatest felépítése, a gombák jelentősége, rendszertani helyük, táplálkozásuk

Morfológia:

  • Klorofill nélküli mikroorganizmusok

  • Szerves anyagon képesek szaporodni

  • Többségük szaprofita

  • Kisebb részük fakultatív parazita – élő szervezetben élősködő

  • Nagyság: néhány μm – több száz μm

Fajtái:

  • Fonalas:

  • egy vagy több sejtből álló rövidebb, hosszabb fonalak (hifák) összessége.

  • Protoplazmájukat a fonal falára merőleges szeptumok osztják szakaszokra.

  • A hifák a csúcssejtek útján növekednek, és dús vattához hasonló szövedéket, micéliumot hoznak létre.

  • A micélium lehet:

  • mikroszkópos

  • szabadszemmel látható → gombatelep (tallus)

  • A micélium részei:

  • vegetatív micélium

  • anyagcsere szolgálatában áll, nem szaporodik

  • formái: felszínmicélium, gyökérmicélium, levegőmicélium

  • reproduktív micélium

  • ha megjelennek a spóratermelőszervek vagy a spórák

  • Dimorf: többsejtes fonalas gombákhoz tartoznak. 26°C - on fonalasak, 37°C - on sarjadzanak

  • Sarjadzó:

  • alakjuk: kerek vagy ovális

  • felszíne sima vagy rögös tömörtapintatú

  • micéliumot nem képeznek, de az anyasejt és a leánysejtjei láncszerű képletet pszeudomicéliumot alakíthatnak ki

Szerkezete:

  • Sejtfal: - a gombasejt szilárd vázát a rostos szerkezetű sejtfal alkotja. Kitinből épül fel.

  • Citoplazma:

  • az endoplazmás hálózat hiányzik belőle

  • a riboszómákban fehérjeszintézis folyik

  • a Golgi – testek fejletlenek

  • Sejtmag:

  • valódi sejtmagjuk van

  • a citoplazmától a maghártya különíti el

  • belsejét a karioplazma tölti ki

  • tartalma: DNS, nukleolusz

  • Színanyagai:

  • kinonok

  • fenol tartalmú festékek

  • melanin

Rendszertani helyük:

Fungi – gombák országa

Myxomycophyta – nyálkagombák törzse

Eumycophyta – valódi gombák törzse

Zygomycetes – járomspórás gombák

Mucor

Ascomycetes – tömlős gombák

Penicillium

Aspergillus

Microsporon

Trychophyton

élesztőgombák

Deuteromycetes – imperfekt gombák

imperfekt penészgombák

Aspergillius

Penicillium

Dermetophytonok

Trichophyton

Microsporon

imperfekt élesztőgombák

Candida

Cryptococcus

imperfekt dimorfgombák

Histoplasma

Sporothrix

Coccidioides

Blastomyces

Jelentőségük:

Az egészséges ember szájnyálkahártyáján, bélcsatornájában, hüvelyében nagy gyakorisággal fordulnak elő, főleg Candida – félék. Az egészséges ember immunrendszere meggátolja szaprofitából parazitává való alakulásukat. Nagy jelentőségük van még a gyógyszeriparban, a penicillin gyártásásakor, a penicillint a Penicillium notatum törzsel termeltetik.

Táplálkozás:

  • Kevéssé igényesek

  • pH: a kissé savanyú közeget kedvelik

  • nagy páratartalmat igényelnek

  • tápanyagai: szén – hidrátok, nitrogén tartalmú szerves és szervetlen vegyületek

  • az energiát kémiai úton nyerik

     

    9/b                        14/b                               19/b

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.