Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szív tételek

2010.01.31

4. b) A szív üregei – billentyúi – falszerkezete – szívburok. Helye a mellüregben.

Keringési rendszer - Angiológia

A szív – Cor:

A vérkeringés önálló ingerképzõ központtal és ingerületvezetõ rendszerrel bíró, pumpafunkciót ellátó központi izmos szerve.

Súlya: átlagosan 300 g . Ököl nagyságú, izmos falú, négyüregû szerv, a mellüregben alul, az elülsõ mediastinumban, ferdén - keresztbe fekszik a két tüdõ között a diaphragmán. Lekerekített kúp alakú:

két része van:

1. felsõ szélesebb a basis cordis

2. alsó csúcsi része az apex cordis

- elsõ felszíne a facies sternocostalis

- hátulsó alsó felszíne a facies diphragmatica

A septum cordis két pitvart /atrium/ és két kamrát /ventriculus/ különít el. A pitvarok és kamrák izomzatának elkülönülését és eltérõ idõben való mûködését, a köztük lévõ inas gyûrûk lemeze - anulus fibrosus teszilehetõvé.

A szív üregei:

Jobb pitvar - atrium dextrum

Vért kap:

vena cava inferior

vena cava superior

sinus coronarius

A jobb kamrával a jobb vénás szájadék az ostium venosum dextrum köti össze.

A pitvar izomfala a belsõ felszínen sima, a kiboltosuló fülcse – auricula dextra kivételével.

A jobb pitvarban septum interatriale-n a fossa ovalis - ovális bemélyedés található, ahol a magzati korban nyílás - foramen ovale - biztosította a vérkeringést, ami a születés után az elsõ légvételek által megváltozott haemodinamikai viszonyok és a vér megnövekedett oxigén szintje hatására bezáródik.

Bal pitvar - atrium sinistrum a tüdõkbõl a 4 vena pulmonalis-on kapja a friss vért, ami az ostium venosum sinistrum, keresztül jut a bal kamrába. A fülcse ugyan úgy megtalálható - auricula sinistra.

Jobb kamra - Ventriculus dexter harántmetszetben félhold alakú ürege van, fala 3-5 mm, belõle indul a truncus pulmonalis - ami azután a két arteria pulmonalisra-ra oszlik

Bal kamra - Ventriculus sinister belõle indul ki a fõverõér az aorta. A fala 6 – 10 mm. A két kamra között vaskos izomsövény - septum interventriculare, amelynek vastagsága a bal kamra faláéval azonos. Az aorta és a truncus pulmonalis együtt: arteriás szájadék.

A szív billenytúi:

A szívbillentyû endocardium kettõzet, a véráramlás irányát szabályozza:

- csúcsos vagy vitorlás billentyû - valvula cuspidalis

A cuspidalis billentyûk három részbõl állnak

- a csúcsos rész -> a cuspis

- az inhúrok -> chordae tendineae

- szemölcsizmok -> musculi papillares

- félhold vagy zsebalakú billentyû - valvula semilunaris.

Billenytűk a szívben:

- valvula bicuspidalis seu valvula mitralis a bal vénás szájadékon.

- valvula tricuspidalis jobb vénás szájadékokon.

- valvula semilunaris a pulmonalis törzs és aorta kezdetén.

A billentyük zárási elégtelenségeit vitium /baj/ - nak nevezzük, ami lehet szûkület / stenosis/ vagy tényleges zárási elégtelenség /insufficientia/.

A szív falszerkezete:

A szívfal rétegei :

1. Endocardium endothel-lel borított kötõ-szövetes hártya

2. Myocardium

1.külsõ ferde

2.kp. körkös izomrostok

3.belsõ hosszanti lefutású

3. Epicardium szorosan az izomrétegen lévő zsigeri lemez

A szívburok:

Szívburok – Pericardium: tömlõszerû burok, két lemeze:

1. zsigeri lemez szorosan az izomzaton - epicardium.

2. fali lemez - pericardium, a tulajdonképpeni szívburok, üregében - cavum pericardii néhány csepp folyadék biztosítja a szív súrlódásmentes mozgását.

A szív helye:

A szív helyzete és vetülete (Situs cordis):

A mediastinum anterius-ban /elülsõ gátorüreg/ hátulról-elõre, jobbról-balra és felülrõl-lefelé irányul a tengelye , kétharmada a kp. vonaltól balra, egy harmada attól jobbra .

A jobb kamra inkább elöl, a balkamra inkább hátul, leghátul a bal pitvar, ami a nyelõcsõvel összefekszik.

A szívsövény csaknem frontális síkban áll.

1. Jobb felsõ határ: a vena cava superior beömlési helye a jobb harmadik bordaporc alsó széle a sternumtól 1 cm-re.

2. Jobb alsó határ: a sulcus coronarius széle, a jobbVI. bordaporc

sternális vége.

3. Bal felsõ határ: a sulcus coronarius felsõ széle, a bal

III. bordaporc felsõ széle a sternumtól 3 cm-re.

4. Bal alsó határ: a szívcsúcslökés helye, a bal V. bordaközben a sternum közepétõl 8 cm-re.

 

5. b) A szív saját erei és az ingerképzó és ingervezetó rendszere.

A szív – Cor:

A vérkeringés önálló ingerképzõ központtal és ingerületvezetõ rendszerrel bíró, pumpafunkciót ellátó központi izmos szerve. Súlya: átlagosan 300 g . Ököl nagyságú, izmos falú, négyüregû, a mellüregben alul, az elülsõ mediastinumban, ferdén - keresztbe fekszik a két tüdõ között a diaphragmán. Lekerekített kúp alakú:

két része van:

1. felsõ szélesebb a basis cordis

2. alsó csúcsi része az apex cordis

- elsõ felszíne a facies sternocostalis

- hátulsó alsó felszíne a facies diphragmatica

A septum cordis két pitvart /atrium/ és két kamrát /ventriculus/ különít el. A pitvarok és kamrák izomzatának elkülönülését és eltérõ idõben való mûködését, a köztük lévõ inas gyûrûk lemeze - anulus fibrosus teszi lehetõvé.

A szív beidegzése:

Intracardialis beidegzés, mert a szív saját ingerképzõ és ingervezetõ rendszerrel /speciálisan átalakult izomsejtek/ rendelkezik

1. Nodus sinuatrialis - szinusz csomó vagy (Keith-Flack-csomó) a vena

cava superior és a sinus coronarius belépése mellett

  1. Nodus atrioventricularis (Aschoff-Tawara-csomó) a pitvar- sövény

alsó részében, az anulus fibrosus fölött

3. His-köteg - fasciculus atrioventricularis, ami átfúrva az anulus

fibrosust a két Tawara -szárra oszlik és a Purkinje -rostok tartanak kapcsolatot az izomzattal.

Extracardialis beidegzés a sympathicus idegrendszer és a parasympathicus nervus vagus által.

A szív saját erei:

-- arteria coronaria dextra et sinistra a két elsõ sinus aortae-ból /a félholdalakú billentyük tasakjából/ erednek.

-- art. coronaria dextra a sulcus coronarius-ban fut jobbra - hátra, majd a két kamra közti barázdában lefelé a szívcsúcsig, mint ramus interventricularis posterior.

ellátja: a jobb pitvart, a jobb kamra nagyobbik részét és a kamrasövény hátsó kétharmadát.

--art. coronariae sinistra eredése után két ágra oszlik, a ramus interventricularis anterior a kamrák közti elsõ barázdában a szívcsúcsig , a másik, a ramus circumflexus balra a sulcus coronariusban hátrafelé tart.

ellátja: a bal pitvart, bal kamrát, elõl a jobb kamra egy részét és a kamra sövény elülsõ egy harmadát .

A coronariák végágai anatómiai végartériák!

Gyüjtõerek:

a vena cordis magna elülrõl és baloldalról, a vena cordis media a hátulsó részrõl, a vena cordis parva a jobb szívrész izomzatából gyüjti a vért, majd egyesülnek és a sinus coronarius-ként ömlenek a jobb pitvarba.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

kiffer55@freemail.hu

(kiss lászló, 2010.07.01 16:00)

SZÉP NAPOT KIVÁNOK! IGAZ ÉN A KUTYUSOMMAL KAPCSOLATBA SZERETNÉK ÉRDEKLŐDNI, KISTESTÜ 12 ÉVES, ÉS KISMÉRTÉKŰ SZIVBILLENTYÜ TÁGULATOT ÁLLAPITOTTAK MEG NÁLA. AMIRE KAP FORTEKOR 5. TABLETTÁT. ÉN ARRA LENNÉK KIVÁNCSI, HOGY EZ MENNYIRE SULYOS KUTYUSOKNÁL, TELJESEN KIBORULTAM MIKOR MEGTUDTAM, HOGY MI A BAJA. TUDOM ITT NEM EZZEL FOGLALKOZNAK, DE HÁTHA ERRE A SZIVBILLENTYÜ PROBLÉMÁRA TUDNAK NEKEM SEGITENI, HOGY MI A TEENDŐM VELE, HOGY MÉG SOKÁIG VELÜNK MARADHASSON. KÖSZÖNETTEL.