Egészségügyi jegyzetek

Szülészeti szakápolástan

A normál szülés

Definíciója:

Normál szülésről beszélünk ha a magzat mellékrészeivel együtt a 36. - 42. hét között a szülőcsatornán keresztül jön a világra.

A szülés kritériumai:

Szülésnek minősül ha az alábbi 3 tényezőből legalább 2 - nek megfelel:

• betöltött 24. terhességi hét

• betöltött 500 g

• 30 cm felett

Mindenképpen szülés, ha az utód életjelenségeket mutat!

Szülési idők:

• 24. - 36. hét között koraszülésről beszélünk (korábban a 24. - 28. hét közötti szülést éretlen szülésnek nevezték)

• 42. hét felett túlhordásról beszélünk.

A szülés folyamata

A szülés szakaszai:

1. tágulási szak

A rendszeres kontrakciók jelentkezésétől, a méhszáj eltűnésig tart. Először szülőknél általában 8 – 10 óra, többedszer szülőknél ez órákkal rövidül (jóslófájások már a szülés előtti hetekben jelentkezhetnek, de ezek bizonytalanok és nem rendszeresek).

2. kitolási szak

A méhszáj eltűnéstől a magzat előtűnéséig tart, intenzív tolófájások kísérik. Időtartama átlag 30 perc.

3. lepényi szak

A magzat megszületésétől a lepény megszületéséig tart. Időtartama 15 - 30 perc. (SZÁLLÍTHATÓ!)

4. lepény utáni szak

A lepény megszületése utáni 2 óráig tart.

Szülés 1

Szülés 2

Szülés 3

Szülés 4

Szülés 5

Szülés 6

Szülés 7

Szülés 8

Szülés 9

Szülés 10

Szülés 11

Szülés 12

A magzat forgásai:

A magzat a szülcsatornán való áthaladásakor annak átmérőjéhez alkalmazkodva forgásokat végez. A magzathenger úgy tud keresztülhaladni a szülőcsatornán, ha a kismedence leghosszabb átmérőjébe illeszkedik, ezek:

• a medencebemenet haránt

• a medence üregben a ferde

• a medence kimenetben az egyenes

Így a magzatnak 90° - ot kell fordulnia míg a koponya kigördül.

Forgások:

• 1. forgás (flexio)

A magzat koponyája a kontrakciók következtében beilleszkedik a kismedence bemenetébe (nyílvarrat a harántátmérőben) és előrebillen.

• 2. forgás (rotatio)

A további kontarakciók következtében a magzat bekerül a kismedence üregébe, majd kimenetébe. A nyílvarrat követi a legnagyobb medenceátmérőket, úgy hogy mindösszesen 90° - ot fordul (a harántból a ferdén át az egyenesbe kerül).

• 3. forgás (deflexio)

Ahogy a szülés folyamata továbbhalad a magzat tarkója megtámaszkodik a symphysis alatt, és kigördül az arc, közben a magzat koponyája hátrafelé billen.

• 4. forgás (külső forgás)

A kitolás utolsó fázisában a kigördült koponya után a vállnak is illeszkedni kell a kismedence egyenes átmérőjébe, így a magzat az állásától függően az anya bal vagy jobb combja felé fordul 90° - ot.

A magzat méhen belüli elhelyezkedése:

3 tényező megítélése szükséges, ezek: fekvés, állás, tartás.

Fekvés:

A magzat és az anya gerincének viszonyát mutatja.

Formái:

• Hosszfekvés esetén a gerincek párhuzamosak, a fekvés lehet medence vagy koponyavégű, az elöl fekvő résztől függően.

• Ferde fekvés esetén az anya és a magzat gerince hegyesszöget zár be.

• Harántfekvés esetén az anya és a magzat gerince 90° - os szöget zár be.

Állás:

Formái:

• I. - es állás: a magzat háta balra tekint, harántfekvés esetén a koponya oldalisága a meghatározó.

• II. - es állás: a magzat háta jobbra tekint, harántfekvés esetén a koponya oldalisága a meghatározó.

Tartás:

A magzat törzséhez viszonyítjuk annak koponyáját és végtagjait. Pl.: tökéletlen lábtartás, tökéletlen fejtetőtartás, tökéletes lábtartás

A szüló nó helyszíni vizsgálata:

1. gyors tájékozódás a szülés előrehaladtáról (kontrakciók gyakorisága, burok állapota, gát megtekintése).

2. Amennyiben van időnk távolabbi anamnézist vehetünk fel:

• terhesség ideje

• terhesség száma

• a gondozáson kiderült – e valami kóros

• hány magzat van (ikerszülés)

• korábbi szülésnél volt – e komplikáció

• van – e vérzés

• lepény helyzete

• a magzati szívhang megítélése (120 – 140/min.) A szívhang hallgatásánál (végezhető fonendoszkóppal vagy más segédeszközzel), mindig a punktum maximumot, a leghangosabb területetet keressük, a szívhangok mindig a magzat hátához vetülnek. Így megítélhető az elölfekvő rész és az állás. A fentiek megítélésén túl fontos, a frekvencia megítélése is, mert a tartós bradycardia tertós hypoxiát jelez. A normál frekvencia 120 – 140/min, mely a kontrakciók alatt bradycardializálódik (kb. 100 – ig), majd a szünet végére rendeződik.Célszerű a vizsgálat közben az anya bradialisát tapintani, hogy a magzati szívhangot ne keverjük össze az anyai aorta hangjával

Ha nincs idő, készüljünk elő a helyszíni szülésvezetésre (hozzátartozó nők bevonhatók).

Leopold - féle múfogások:

A 32. várandósági héttől használhatóak, segítségükkel a magzat méhen belüli elhelyezkedését tudjuk meghatározni.

• I. Leopold:

A méhfenék (fundus) tartalmát vizsgáljuk. A várandós jobb oldalán vele szemben állunk. Tenyerünket a méh felső részére helyezzük, a két tenyér 10 és 14 óra irányában van. Kisujjéllel vizsgálunk. 

Leopold 1.

• II. Leopold:

  Az állást vizsgáljuk. A tenyerünket a méhtest 2 oldalára csúsztatjuk. A magzat hátát keressük.

  Leopold 2.

• III. Leopold:

  Az elölfekvő rész helyzetét és jellegét vizsgáljuk, csak jobb kézzel. Maximálisan eltávolított hüvelykujjal, a mutató és a hüvelykujj élével vizsgálunk.

  Leopold 3.

• IV. Leopold:

  A várandósnak hátat fordítva kezünket az I. műfogás szerint tartjuk, és szintén az elölfekvő részt vizsgáljuk. A III. műfogást egészíti ki.

  Leopold 4.

• V. Kiegészítő műfogás (Sangemesister - féle műfogás):

Az elölfekvő rész pozícióját vizsgáljuk a symphysishez képest. Nyújtott ujjakkal az egyik kezünk a symphysisre, a másik az elölfekvő részre kerül. Kedvező, azaz hüvelyi úton szülhet, ha az elölfekvő rész a symphysis vonala alatt van. Kevésbé kedvező, de hüvelyi úton szülhet, ha a symphysis és az elölfekvő rész egyvonalban van. Nem szülhet hüvelyi úton, ha az elölfekvő rész a symphysishez képest magasabban áll.

Belső vizsgálatot csak szakorvos végezhet, ezért intézeten kívül kerülni kell.

Szülésvezetés intézeten kívül (nem tervezett módon):

Cél: a lehetőségekhez mérten ideális körülményeket teremteni a szülésvezetéshez.

• környezet

• szülő nő

• szülésvezető

Előkészítés:

1. Környezet

• Megfelelő plusz hőmérséklet

• Plusz fény

• 3 oldalról megközelíthető ágy

• Izoláció a családtagoktól (segítség szükséges, erre elősörban már szült nőt kérjünk meg)

2. Eszközök:

• Melegvíz

• Tiszta, frissen vasalt textíliák

• Szülészeti csomag (2 köldökcsat, nyákszívó, izolációs fólia) + fertőtlenítő szer

3. Szülő nő:

• A pozicionálás olyan irányú legyen, hogy a gáttájékhoz könnyedén odaférjünk.

• Pozíció: a felső test megemelve, mindkét oldali alsó végtag talpra húzva, térdek távolítva, kezével a térdizület alatt a sípcsontján kapaszkodhat

4. Szülésvezető:

• Kézmosás (fertőtlenítés)

• Gumikesztyű húzása

Szülésvezetés:

1. Lehetőség szerint a szülő nő jobb oldalára helyezkedjünk el. A sérülés veszélyének csökkentése érdekében gátvédelmet kell végeznünk. Jobb kezünkbe beáztatot textíliát vagy gézt helyezünk, és ezzel tartjuk, illetve a születés irányával szemben nyomjuk a klinikai gátat (hüvely hátsó – végbél felső fala). Bal kezünk ujjbegyeivel a nagyajkakat távolítjuk, illetve puhán tartjuk a koponyát, lassítva annak kigördülését. 

2. A koponya kigördülését követően bal kéz mutató és középső ujja közé fogjuk a magzat nyakát, míg gyűrűs- és kisujjunkkal a koponyát támasztjuk. Jobb kezünket a magzat koponyájára felülre helyezzük, majd enyhén lefelé irányítjuk addig, amíg a symphysisnél lévő váll meg nem születik. Ezt követően határozottan felfelé emeljük az újszülöttet, és a törzs illetve a végtagok megszületnek.

Egészséges újszülött ellátása:

1. Légutak:

A garatra és az orrjáratra szorítkozik, eszköz hiányában kézzel is eltávolítható egy húzó mozdulattal (egészséges újszülött kitüsszögheti).

2. Köldök:

A pulzáció megszületése után fejő mozdulatok végzünk az újszülött felé, majd 10 és 11 cm – re egy – egy köldökcsatot felrakunk, majd a kettő között lejódozott ollóval elvágjuk.

3. Izoláció:

Megelőzheti a köldökellátását. 3 mozdulattal szárazra töröljök az újszülöttet (fej, törzs és felső végtagok, alsó végtagok), majd izolációs takaróba csavarjuk, és legfelül egy textíliába csavarjuk.

4. Állapotfelmérés:

Abgar – séma: 5 dolog vizsgálandó (bőrszín, légzés, szívfrekvencia, izomtónus, reflexingerlékenység) 1, 5 és 10 perces korban. Minden tényező 0, 1, 2 pontot kap. Intézeten kívül elegendő a légzés, a keringés, és a bőrszín megítélése. Dokumentáció: szülés időpontja és helye, újszülött neme és neve, Abgar – index.

Normál lepényleválás

Mechanizmusa:

2 mechanizmus szerint válik le, olyan módon, hogy a méhfal összehúzódása miatt a lepény alapját veszti és leválik a méhtestről (faggyú – rugalmas pólya).

1. Első mechanizmus:

   A lepény a széli része felől válik le (Ducan – mechanizmus). Ilyenkor a lepényi szakban enyhe vénás vérzést tapasztalunk, melynek mennyisége nem haladhatja meg a 300 ml – t. Előfordulási esélye 30 %.

2. Második mechanizmus:

   A lepény a központi része felől emelkedik ki egy haematoma, így a lepényi szakban vérzés nincs, de a megszületés után a lepény mögött kisebb ökölnyi haematoma születik (Schutze – mechanizmus). Előfordulási esélye 70 %.

A megszületett lepény vizsgálata:

A megszületett lepény mindkét felszínét vizsgáljuk, az anyai felszínen nézzük a Kotilidó – pogácsák hiánytalanságát, a magzati felszínen nézzük, hogy van – e sérült érképlet, mert az járulékos lepényre utalhat.

Küstner - jel

Szövódményes szülések

Medencevégű szülés vezetése (Covjanov – Bracht szerint)

Célja:

Ezen szülésvezetés célja, hogy a magzatot a legkisebb ártalommal tudjuk megszüleszteni.

Mechanizmusa:

Az elölfekvő részt úgy fogjuk meg, hogy 2 hüvelykujjunkkal a comb hajlító felszíneit fogjuk, míg a maradék 8 ujjunkkal a magzat derekát és hátát. Ezzel a fogással próbáljuk a magzatot vízszintesen tartani, (az anya gerincének vonalában) egészen a lapockák megszületéséig. HÚZNI SZIGORÚAN TILOS! A lapockák megszületése után a magzatot az anya hasfala felé emeljük, így kigördül az arc és a 2 felső végtag a gát felől. (Ha megbízható segítségünk van, akkor a segítő az alkarjának segítségével az anya hasfalán át nyomást gyakorolhat a koponya kigördülésekor.

Farfekvés 1

Farfekvés 2

Farfekvés 3

Farfekvés 4

Komplikációk:

• Karok felcsapódása:

1. lehetőség a Müller-féle eljárás (többször eredménytelen)

A magzat medencéjét megragadjuk, lefelé húzzuk, a symphysisnél lévő váll megszületéséig. Ezt követően a magzat medencéjét felfelé emeljük, míg a gátnál lévő kar meg nem születik. Ezután Covjanov – Bracht szerint befejezzük a szülést. NEM KELL ALKALMAZNI MAGASRA FELCSAPÓDOTT KAROK ESETÉN!

2. A Müller-féle eljárás sikertelensége esetén a klasszikus karkifejtéshez kell folyamodni. Szabályai:

• azonos kart azonos kézzel fejtünk ki

• mindig a gát felől fejtjük ki

• a kart a magzat arca előtt símitjuk le, izületre gyakorolt nyomással

• az első kar megszületése után a magzatot 180° - al fordítani kell, mert a benntlévő kar akkor kerül a gáthoz. A fordítást mindig úgy végezzük, hogy a magzat köldeke lefelé tekint!! (ellenkező esetben az áll beakadhat a symphysis fölé)

• A fej kifejtése (Smellie – Weith - féle műfogás)

Elakadt koponya esetén végezzük, ha a szülésvezetést nem tudjuk Covjanov – Bracht – szerint befejezni. A magzatot alkarunkra fektetjük, és ezen kezünk ujjaival a gát felől a szülőcsatornába nyúlunk. 2 ujjal megkeressük a szemfog feletti árkot a felső állcsont felett. (Ha nem találjuk esetleg a szájába is nyúlhatunk.) Másik kezünket a magzat hátára helyezzük, és nyakát 2 oldalról villa fogásban megragadjuk, ezt követően a magzatot lefelé húzzuk addig, amíg a tarkó meg nem támaszkodik a symphysisen, ezt követően a magzatot fölfelé illetve az anya hasfala felé emeljük, az arc kigördüléséig.

Kockázata:

A medencevégű szülésvezetés legnagyobb kockázata, hogy a szülőutat a medence nem tágítja rendesen, így a nagyobb átmérőjű koponya érkezésekor a köldökzsinór tartósan összenyomott állapotba kerülhet a magzat koponyája és a szülő nő medencéje által, melynek következménye a magzati hypoxia.

A burokrepedés rendellenességei

Fajtái:

• normál burokrepedés

Ha a kitolási szak végén spontán megreped, jele, hogy a tiszta magzatvíz ürülni kezd.

• idő előtti burokrepedés

A rendszeres fájástevékenység előtt (szülés megindulása előtt) megreped a burok. Legnagyobb kockázata, hogy a köldökzsinór és/vagy a magzati aprórészek előeshetnek, mert a kizúduló magzatvíz kisodorhatja őket (megelőzhetik az elölfekvő részt, kiférnek, mert az elölfekvő rész még nem illeszkedett be). Észlelésekor a szülő nőt le kell fektetni.

• korai burokrepedés

A tágulási szakban reped meg a burok, mely az előbbi típus kockázatával jár, csak kisebb mértékben. Észlelésekor a szülő nőt le kell fektetni.

• késői burokrepedés

A kitolási szak végére sem reped meg, a magzat akár burokban is születhet.

A burokrepesztés szabályai:

Amennyiben a kitolásban spontán nem reped meg a burok, akkor lehetőleg az utolsó tolófájás előtt (ha az elölfekvő rész már a szeméremtestben mutatkozik) kell megrepeszteni a burkot, tompa eszközzel, fájás közben, úgy, hogy a kizúduló magzatvíz ürülését tenyérrel csillapítsuk.

A köldökzsinór rendellenességei:

Normál esetben 50 cm hosszú.

Fajtái:

• Csomó

• Valódi

A méhtestben hurkolódik, majd születéskor megfeszül.

• Ál

A köldök érképleteinek tágulata. Ellátáskor ide ne kerüljön köldökcsat.

• Hosszbeli eltérés

• Hosszú

80 cm – től hosszabb. Fenn áll az előesés veszélye.

• Rövid

• Abszolút (30 cm – től rövidebb)

• Relatíve (a hurkolódás miatt lesz rövid)

Amennyiben a nyakra hurkolódik, a koponya kigördülése után próbáljuk a tarkótól az arca felé buktatni, vagy a kigördülés előtt átvágni.

• Elölfekvó köldökzsinór

Az elölfekvő rész elé bekerül a szülés előtt.

• Elóesett köldökzsinór

Vagy a hüvelybe, vagy a hüvely elé csúszik, az elölfekvő részt megelőzve.

Korai köldökellátás:

A normál esettől annyiban különbözik, hogy a magzta kigördülése után, azonnal a köldököt látjuk el pulzációtól és hossztól függetlenül.

Esetei:

• Anya vagy magzat sürgető állapota

• Ikerterhességnél „A” magzat megszületése után

• Rh összeférhetetlenségkor (sárga magzatvíz)

• Hurok esetén

A lepény rendellenességei:

Elölfekvó lepény (placenta praevia)

A lepény nem a normál helyen a fundusban tapad, hanem a magzatvíz útjában a szülőcsatornán vagy annak közelében.

Formái:

• placenta praevia totalis

• placenta praevia marginalis

• placenta praevia lateralis

Jele:

• Típusos jele az UH – on kívül, hogy fájdalmatlan vérzés indul meg a várandósság végén, típusosan hajnalban, ágymeleg hatására.

Idó elótti lepényleválás:

Lényege, hogy a szülés megindulása előtt válik le a lepény, ami folyamatos kontrakciós fájdalmat eredményez, úgy hogy a burok még áll.

Oka:

• trauma

• méhen korábban végzett műtét

• terhességi toxaemia

Terápia:

• A lepény rendellenességeinél fizikai kímélet, és gyors kórházba juttatás eredményes.

A méh rendellenességei:

Túlfeszülés következtében a méhtest megreped.

2 fázisra osztható:

• fenyegető méhrepedés

• bekövetkezett méhrepedés

Okai:

• A magzat illetve a mellékrészek nem tudnak kiürülni. pl.: harántfekvés

• A méhen korábban végzett műtétek

• Idő előtti lepényleválás szövődménye

Fenyegetó méhrepedés:

Tünetei:

• folyamatos kontrakció

• a hasfal érintésre fájdalmas

• a méhtest kőkemény

• magas vérnyomás

• szapora pulzus és légzés

• halálfélelem

• cserepes száj, hyperventilláció

• nincs hüvelyi vérzés

• ferde lefutású, vagy köldökhöz közelítő Bandl-féle barázdák

Bekövetkezett méhrepedés:

Tünetei:

• A szülő nő úgy érzi valami megpattant benne, és jelentősen megkönnyebbült.

• A magzati aprórészek tapinthatók a hasüregben, és percek alatt kibontakozik a vérzéses shock tünetegyüttes.

• A szülő nő 15 – 30 percen belül meghalhat.

Terápia:

A legközelebbi műtős szülészetre kell juttatni minél hamarabb. Ellátatlanul szállítani műhiba. Adható:

• magznézium (tabletta, pezsgőtabletta, infúzió)

• lokális meleg

• alkohol (40% - osból 0,5 – 1 dl)

Atónia:

Lényege, hogy a magzat megszületése után a lepényi szakban (atónia subpartum), vagy a lepény utáni szakban (atónia postpartum) a méhtest tónustalanná válik, és belőle jelentős vénás vérzés indul.

Okai:

• terhességi toxikózis

• a méhen korábban végzett műtétek

• méhtest daganatai

• túlhajszolt szülésvezetés

• hirtelen kiürülő méhtest

• méhfal alkati gyengesége vagy túlnyújtása (6. terhesség után)

Tünetei:

• A méhtest tónustalan és fájdalmatlan.

• A hüvelyből időszakonként vénás jellegű alvadt vér ürül, mértékétől függően 5 – 15 perc alatt kibontakozik a vérzéses shock klinikai képe:

• sápadt, verejtékes bőr

• aluszékonyság

• szapora, könnyen elnyomható pulzus (filiformis)

Terápia:

• méhtest jegelése

• hasfal dörzsölése

• húgyhólyag kiürítése

• műfogás alkalmazása:

A szülő nővel szemben állunk, egyik tenyerünket a gátra helyezzük, benne gézt tartva, másik kézzel a méhfenék területét megfogva az egész méhtestet a symphysishez szorítjuk.

Praenatális diagnosztika:

1. A magzati szívműködés vizsgálata

• A szívműködés észlelése auscultatióval, sztetoszkóppal

• A szívműködés észlelése Doppler – készülékkel ( Baby – dop, Dopton )

• A szívműködés észlelése kardiotokográffal (CTG )

  A Doppler – elv alapján felfogott jelekből frekvenciát mér és papírra írja. A görbe csak elvben egyenes a gyakorlatban fűrészfog- szerű. Ez az oszcilláció. A készülék mechanikus úton észleli a kontrakciókat is az uterus fundusán lévő tokográf felvevő fejjel. Így fájásgörbét is kapunk.

• NST a „ Non – Stressz – Teszt”

• A magzatmozgás frekvencia szaporulatot eredményez acceleratio.

• NST alkalmával az anya bal oldalt, vagy hanyat fekszik és 10 percig CTG – regisztrálás történik. Közben az anya jelzi a magzatmozgásokat. Figyeljük az acceleratio meglétét, hiányát az alapfrekvenciát és azt oszcillatiot.

• A vizsgálatot általában a 35 – 36. héttől végzik. Ha reaktív 2 nap múlva ismételhető, de mindig a klinikai összkép számít!

2. A magzatvíz vizsgálata I.

• Amniocentézis

  Segítségével a leszívott magzatvíz elemzése (összetétel, lebontási termékek, levált sejtek, stb.) válik lehetővé. Egy célszerűen megválasztott tűvel az anya hasfalán és az uterus izomzatán keresztül szívnak a magzatvízből 10 – 20 ml – t. A beszúrás lepénymentes területen történik (UH ). Törtrénhet genetikai és szülészeti – pathológiai okokból.

• Amnioscopia

  A magzatburkon keresztül megtekinthető a magzatvíz ( színbeli, mennyiségi eltérések). Egy fémcsövet vezetnek a nyakcsatornán át a magzatburok alsó pólusáig, majd fényforrás segítségével szabad szemmel megtekinthető. Ez nem „magzatvíz vétel”!

3. A magzatmozgások vizsgálata

• Lényege, hogy egyszerű módszerrel az un. normál terhesek csoportjából kiválaszthatók azok akiknél a szokásosnál gyakoribb, vagy intenzívebb észlelés szükséges a terhesség vége felé.

• Ha öt óra leforgása alatt nem észlelhető 10 magzatmozgás, másnap terhesambulancián további vizsgálatok elvégzése szükséges ( NST, FTT, ultrahang, esetleg amnioscópia ).

• Védőnő gondozási feladata: el kell kezdeni a magzat-mozgás vészjel táblázat vezettetését a terhesség 35. hetének 1. napjától.( elmagyarázni a használatát !)

   

4. Hormonszint és ürítési vizsgálatok

• Gyakorlati jelentősége az oestrogénnek ( matero – feto – placentáris egység működése), a hCG –nek( terhességi valószínűség jel) és a hPL –nek(lepényi működésről ad felvilágosítást ) van.

5. Ultrahang vizsgálat

• Különböző időszakokban használható, általában a 40 hét alatt 4x. A 18 – 20 heti vizsgálat különösen nagy felelősséggel jár(fejl. rendell.)

Kardinális tünetek:

Vagy egy betegség vezető tünete, vagy másik megközelítésben légzés, pulzus, vérnyomás, testhőmérséklet.

Légzés:

	száma (perc)	volumene (ml)	hangja
újszülött	35-40	30	szörty, zörej, sípolás, hörgő
csecsemő	30	100
gyermek	20-25	200
felnőtt	12-16	500-600
		kg/10 ml

Kóros légzéstípusok:

• bradhypnoe – alacsony légzésszám

• tachypnoe – szapora légvétel

• hyperventiláció – szapora légvétel kis volumenekkel

• dyspnoe – nehézlégzés

• inspiratórikus – belégzési nehézség (szívzavar)

• exspiratórikus – kilégzési nehézség (asthma bronchiale)

• Kussmaul – nagy frekvencia nagy volumennel (acidózis, hyperglikémia).

• Cheyne-Stokes – légzésszünettel kezdődik, majd a volumen egyre nő, a szakasz közepén egy mély sóhajtás, majd a volumen újra csökken, majd apnoe következik (agyvérzés, gyerekeknél mély alvásban, agykamrás vérzés).

Pulzus:

Ütőereken tapintva tapasztalhatjuk, olyan hullámszerűen a szívtől a perifériák felé futó értágulat, melyet a benne áramló vér okoz, és továbbjutását szolgálja. A pulzus vizsgálatához olyan artériákat használjunk, melyek közel vannak a testfelszínhez, és csontos alapjuk van. Kitüntetett helyek:

• arteria carotis communis (nyak)

• arteria femoralis (comb)

• arteria radialis (csukló)

Vizsgálatának módja: a csuklóízület vonala felett a hüvelykujji oldalon 3 ujjbeggyel.

Teltsége:

• feszes vagy telt (hypertonia)

• szapora, könnyen elnyomható – filiformis (alacsony vérnyomás, kivérzés)

Száma:

• normofrekvencia

• felnőtt 60 – 80/perc

• újszülött 120 – 140/perc

• 3 éves 100 – 110/perc

• tachycardia (szapora szívműködés) felnőttnél 110/perc

• bradycardia (alacsony szívfrekvencia) felnőttnél 60 alatt/perc

Verőtérfogat: az egyszerre kilökött verőtérfogat

Ritmusa:

• Kóros esetben aritmiáról beszélhetünk, kivételt képez a légzési aritmia, ami nem kóros.

• Pulzusdeficit: a tapintható pulzus kevesebb, mint a hallható szívösszehúzódások száma. Vizsgálatakor a szívet fonendoszkóppal hallgatjuk, közben pulzust tapintunk.

Vérnyomás:

A nemzetközi egyezmény alapján az arteria brachialis nyomását mérjük, és ehhez viszonyítjuk a normális értéket (a test különböző részein más-más a vérnyomás). A vérnyomást Ríva – Rocci szerint mérjük, jelölése RR. Mindig 2 értéket tartalmaz, a magasabb systoles, és az alacsonyabb diastoles. pl.: RR 120/80 Hgmm

A systoles értéket a kamrákból összehúzódás alkalmával az erekbe lökött vér eredményezi. A diastoles érték a kamra elernyedésekor az erek által fenntartott legkisebb nyomás.

Mérésének módja:

1. a mandzsetta felhelyezése úgy, hogy a felfújókábel ne a könyökhajlatba essen

2. a fonendoszkópot a könyökízület belső oldalára helyezzük, elzárjuk a szelepet, majd felfújjuk

3. az elzárószelepet lassan megnyitjuk, így a mandzsettában a nyomás csökkenni kezd (ez látható a süllyedő higanyoszlopon vagy az óramutatón)

4. ha az arteria brachialisban lévő nyomás, és a mandzsetta nyomása egyenlővé válik, az első pulzushullám keresztülhalad a végtagon, amit egy koppanó hang jelez, ez a systoles érték

5. a mandzsetta nyomását tovább csökkentve a vér turbulens áramlása miatt kopogó hangot lehet hallani, ami a diastoles érték elérésekor elhalkul

Mérésének szabályai:

• a beteg ül vagy fekszik

• a vizsgáló ül

• a beteg ne lássa a vérnyomásmérő számlapját

• extrém vérnyomás észlelésekor mérjünk a másik karon is

• 2 végtag között lehet különbség, ez nem kóros, ha 30 Hgmmen belül van

• dokumentálni

Gyermek vérnyomásmérése:

Történhet gyermekmandzsettával, hiányában:

1. a beteg karját megemeljük

2. a felhelyezett felnőttmandzsettát felfújjuk

3. a karját a törzse mellé helyezzük

4. a mandzsetta nyomását csökkenteni kezdjük

5. az alkar és a kéz kipirulásakor megjelenő nyomásérték a systole (diastoles értéket nem tudunk vizsgálni)

Kóros értékek:

• hypotonia – normál alatti

• hyperthensio – egyszeri magas vérnyomás

• hypertonia – betegség, a vérnyomás folyamatosan magas

• hypertoniás excessus (kilengés) – a normál értéket jelentősen meghaladja, de nem életveszélyes

• hypertoniás krízis – közvetlen szervkárosodás veszélye áll fenn

Normál értékek:

felnőtt	120/80 Hgmm
újszülött	60/40 Hgmm
gyermekkor	100/70 Hgmm
csecsemőkor	80/40 Hgmm

Testhőmérséklet:

Értékek:

Mérése:

A mérést elsősorban orvosi maximumhőmérővel végezhetjük.

• Kritériumai:

• lerázva legyen

• ép legyen

• fertőtlenített legyen

• Lehetőségei:

• SZÁJÜREGBEN TILOS (-0,3°C és 3 perc)

• hallójáratban speciális hőmérővel (automatikusan leszámolja a °C-ot és jelez a mérési idő végén)

• hónaljárokban (0°C és 8 -10 perc)

• végbélben (-0,5°C és 5 perc), a végbél betegsége esetén a lágyékhajlatban mérhetünk (5 perc)

Hőmérsékleti kategóriák:

hőemelkedés	subfebrilitas	37,2°C – 38°C
láz	febris	38°C – 39°C
magas láz		39°C – 40°C
igen magas láz	hyperpirexia	40°C felett

Láztípusok:

1. Folyamatos láz (febris continua) – láztalan állapot nincs, de az ingadozás 1°C – on belüli.

2. Ingadozó láz (febris remittens) – láztalan állapot nincs, de az ingadozás több, mint 1°C.

3. Váltóláz (febris intermittens) – lázas és láztalan állapotok követik egymást.

4. Periodikus vagy visszatérő láz (unduáló láz) – a lázas állapot 2 – 3 nap alatt alakul ki, majd 1 – 2 nap után lassan csökkenni kezd.

Mérésének szabályai:

• dokumentálni

• a mérési időt betartani

• ha a beteg nem megbízható maradjunk mellette

• borogatás vagy melegítőpárna ne legyen a közelben