Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ápolástan jegyzet

2009.12.21

Szülészeti szakápolástan

 

A normál szülés

Definíciója:

Normál szülésről beszélünk ha a magzat mellékrészeivel együtt a 36. - 42. hét között a szülőcsatornán keresztül jön a világra.

A szülés kritériumai:

Szülésnek minősül ha az alábbi 3 tényezőből legalább 2 - nek megfelel:

  • betöltött 24. terhességi hét

  • betöltött 500 g

  • 30 cm felett

Mindenképpen szülés, ha az utód életjelenségeket mutat!

Szülési idők:

  • 24. - 36. hét között koraszülésről beszélünk (korábban a 24. - 28. hét közötti szülést éretlen szülésnek nevezték)

  • 42. hét felett túlhordásról beszélünk.

 

A szülés folyamata

A szülés szakaszai:

  1. tágulási szak

A rendszeres kontrakciók jelentkezésétől, a méhszáj eltűnésig tart. Először szülőknél általában 8 – 10 óra, többedszer szülőknél ez órákkal rövidül (jóslófájások már a szülés előtti hetekben jelentkezhetnek, de ezek bizonytalanok és nem rendszeresek).

  1. kitolási szak

A méhszáj eltűnéstől a magzat előtűnéséig tart, intenzív tolófájások kísérik. Időtartama átlag 30 perc.

  1. lepényi szak

A magzat megszületésétől a lepény megszületéséig tart. Időtartama 15 - 30 perc. (SZÁLLÍTHATÓ!)

  1. lepény utáni szak

A lepény megszületése utáni 2 óráig tart.

Szülés 1

Szülés 2

Szülés 3

Szülés 4

Szülés 5

Szülés 6

Szülés 7

Szülés 8

Szülés 9

Szülés 10

Szülés 11

Szülés 12

A magzat forgásai:

A magzat a szülcsatornán való áthaladásakor annak átmérőjéhez alkalmazkodva forgásokat végez. A magzathenger úgy tud keresztülhaladni a szülőcsatornán, ha a kismedence leghosszabb átmérőjébe illeszkedik, ezek:

  • a medencebemenet haránt

  • a medence üregben a ferde

  • a medence kimenetben az egyenes

Így a magzatnak 90° - ot kell fordulnia míg a koponya kigördül.

Forgások:

  • 1. forgás (flexio)

A magzat koponyája a kontrakciók következtében beilleszkedik a kismedence bemenetébe (nyílvarrat a harántátmérőben) és előrebillen.

 

  • 2. forgás (rotatio)

A további kontarakciók következtében a magzat bekerül a kismedence üregébe, majd kimenetébe. A nyílvarrat követi a legnagyobb medenceátmérőket, úgy hogy mindösszesen 90° - ot fordul (a harántból a ferdén át az egyenesbe kerül).

  • 3. forgás (deflexio)

Ahogy a szülés folyamata továbbhalad a magzat tarkója megtámaszkodik a symphysis alatt, és kigördül az arc, közben a magzat koponyája hátrafelé billen.

  • 4. forgás (külső forgás)

A kitolás utolsó fázisában a kigördült koponya után a vállnak is illeszkedni kell a kismedence egyenes átmérőjébe, így a magzat az állásától függően az anya bal vagy jobb combja felé fordul 90° - ot.

A magzat méhen belüli elhelyezkedése:

3 tényező megítélése szükséges, ezek: fekvés, állás, tartás.

Fekvés:

A magzat és az anya gerincének viszonyát mutatja.

Formái:

  • Hosszfekvés esetén a gerincek párhuzamosak, a fekvés lehet medence vagy koponyavégű, az elöl fekvő résztől függően.

  • Ferde fekvés esetén az anya és a magzat gerince hegyesszöget zár be.

  • Harántfekvés esetén az anya és a magzat gerince 90° - os szöget zár be.

Állás:

Formái:

  • I. - es állás: a magzat háta balra tekint, harántfekvés esetén a koponya oldalisága a meghatározó.

  • II. - es állás: a magzat háta jobbra tekint, harántfekvés esetén a koponya oldalisága a meghatározó.

Tartás:

A magzat törzséhez viszonyítjuk annak koponyáját és végtagjait. Pl.: tökéletlen lábtartás, tökéletlen fejtetőtartás, tökéletes lábtartás

 

A szüló nó helyszíni vizsgálata:

  1. gyors tájékozódás a szülés előrehaladtáról (kontrakciók gyakorisága, burok állapota, gát megtekintése).

  2. Amennyiben van időnk távolabbi anamnézist vehetünk fel:

  • terhesség ideje

  • terhesség száma

  • a gondozáson kiderült – e valami kóros

  • hány magzat van (ikerszülés)

  • korábbi szülésnél volt – e komplikáció

  • van – e vérzés

  • lepény helyzete

  • a magzati szívhang megítélése (120 – 140/min.) A szívhang hallgatásánál (végezhető fonendoszkóppal vagy más segédeszközzel), mindig a punktum maximumot, a leghangosabb területetet keressük, a szívhangok mindig a magzat hátához vetülnek. Így megítélhető az elölfekvő rész és az állás. A fentiek megítélésén túl fontos, a frekvencia megítélése is, mert a tartós bradycardia tertós hypoxiát jelez. A normál frekvencia 120 – 140/min, mely a kontrakciók alatt bradycardializálódik (kb. 100 – ig), majd a szünet végére rendeződik.Célszerű a vizsgálat közben az anya bradialisát tapintani, hogy a magzati szívhangot ne keverjük össze az anyai aorta hangjával

Ha nincs idő, készüljünk elő a helyszíni szülésvezetésre (hozzátartozó nők bevonhatók).

Leopold - féle múfogások:

A 32. várandósági héttől használhatóak, segítségükkel a magzat méhen belüli elhelyezkedését tudjuk meghatározni.

  • I. Leopold:

A méhfenék (fundus) tartalmát vizsgáljuk. A várandós jobb oldalán vele szemben állunk. Tenyerünket a méh felső részére helyezzük, a két tenyér 10 és 14 óra irányában van. Kisujjéllel vizsgálunk. 

Leopold 1.

  • II. Leopold:

    Az állást vizsgáljuk. A tenyerünket a méhtest 2 oldalára csúsztatjuk. A magzat hátát keressük.

    Leopold 2.

  • III. Leopold:

    Az elölfekvő rész helyzetét és jellegét vizsgáljuk, csak jobb kézzel. Maximálisan eltávolított hüvelykujjal, a mutató és a hüvelykujj élével vizsgálunk.

    Leopold 3.

  • IV. Leopold:

    A várandósnak hátat fordítva kezünket az I. műfogás szerint tartjuk, és szintén az elölfekvő részt vizsgáljuk. A III. műfogást egészíti ki.

    Leopold 4.

  • V. Kiegészítő műfogás (Sangemesister - féle műfogás):

Az elölfekvő rész pozícióját vizsgáljuk a symphysishez képest. Nyújtott ujjakkal az egyik kezünk a symphysisre, a másik az elölfekvő részre kerül. Kedvező, azaz hüvelyi úton szülhet, ha az elölfekvő rész a symphysis vonala alatt van. Kevésbé kedvező, de hüvelyi úton szülhet, ha a symphysis és az elölfekvő rész egyvonalban van. Nem szülhet hüvelyi úton, ha az elölfekvő rész a symphysishez képest magasabban áll.

Belső vizsgálatot csak szakorvos végezhet, ezért intézeten kívül kerülni kell.

 

Szülésvezetés intézeten kívül (nem tervezett módon):

Cél: a lehetőségekhez mérten ideális körülményeket teremteni a szülésvezetéshez.

  • környezet

  • szülő nő

  • szülésvezető

Előkészítés:

  1. Környezet

  • Megfelelő plusz hőmérséklet

  • Plusz fény

  • 3 oldalról megközelíthető ágy

  • Izoláció a családtagoktól (segítség szükséges, erre elősörban már szült nőt kérjünk meg)

 

  1. Eszközök:

  • Melegvíz

  • Tiszta, frissen vasalt textíliák

  • Szülészeti csomag (2 köldökcsat, nyákszívó, izolációs fólia) + fertőtlenítő szer

  1. Szülő nő:

  • A pozicionálás olyan irányú legyen, hogy a gáttájékhoz könnyedén odaférjünk.

  • Pozíció: a felső test megemelve, mindkét oldali alsó végtag talpra húzva, térdek távolítva, kezével a térdizület alatt a sípcsontján kapaszkodhat

  1. Szülésvezető:

  • Kézmosás (fertőtlenítés)

  • Gumikesztyű húzása

Szülésvezetés:

  1. Lehetőség szerint a szülő nő jobb oldalára helyezkedjünk el. A sérülés veszélyének csökkentése érdekében gátvédelmet kell végeznünk. Jobb kezünkbe beáztatot textíliát vagy gézt helyezünk, és ezzel tartjuk, illetve a születés irányával szemben nyomjuk a klinikai gátat (hüvely hátsó – végbél felső fala). Bal kezünk ujjbegyeivel a nagyajkakat távolítjuk, illetve puhán tartjuk a koponyát, lassítva annak kigördülését. 

  1. A koponya kigördülését követően bal kéz mutató és középső ujja közé fogjuk a magzat nyakát, míg gyűrűs- és kisujjunkkal a koponyát támasztjuk. Jobb kezünket a magzat koponyájára felülre helyezzük, majd enyhén lefelé irányítjuk addig, amíg a symphysisnél lévő váll meg nem születik. Ezt követően határozottan felfelé emeljük az újszülöttet, és a törzs illetve a végtagok megszületnek.

Egészséges újszülött ellátása:

  1. Légutak:

A garatra és az orrjáratra szorítkozik, eszköz hiányában kézzel is eltávolítható egy húzó mozdulattal (egészséges újszülött kitüsszögheti).

  1. Köldök:

A pulzáció megszületése után fejő mozdulatok végzünk az újszülött felé, majd 10 és 11 cm – re egy – egy köldökcsatot felrakunk, majd a kettő között lejódozott ollóval elvágjuk.

  1. Izoláció:

Megelőzheti a köldökellátását. 3 mozdulattal szárazra töröljök az újszülöttet (fej, törzs és felső végtagok, alsó végtagok), majd izolációs takaróba csavarjuk, és legfelül egy textíliába csavarjuk.

  1. Állapotfelmérés:

Abgar – séma: 5 dolog vizsgálandó (bőrszín, légzés, szívfrekvencia, izomtónus, reflexingerlékenység) 1, 5 és 10 perces korban. Minden tényező 0, 1, 2 pontot kap. Intézeten kívül elegendő a légzés, a keringés, és a bőrszín megítélése. Dokumentáció: szülés időpontja és helye, újszülött neme és neve, Abgar – index.

Normál lepényleválás

Mechanizmusa:

2 mechanizmus szerint válik le, olyan módon, hogy a méhfal összehúzódása miatt a lepény alapját veszti és leválik a méhtestről (faggyú – rugalmas pólya).

  1. Első mechanizmus:

    A lepény a széli része felől válik le (Ducan – mechanizmus). Ilyenkor a lepényi szakban enyhe vénás vérzést tapasztalunk, melynek mennyisége nem haladhatja meg a 300 ml – t. Előfordulási esélye 30 %.

  2. Második mechanizmus:

    A lepény a központi része felől emelkedik ki egy haematoma, így a lepényi szakban vérzés nincs, de a megszületés után a lepény mögött kisebb ökölnyi haematoma születik (Schutze – mechanizmus). Előfordulási esélye 70 %.

A megszületett lepény vizsgálata:

A megszületett lepény mindkét felszínét vizsgáljuk, az anyai felszínen nézzük a Kotilidó – pogácsák hiánytalanságát, a magzati felszínen nézzük, hogy van – e sérült érképlet, mert az járulékos lepényre utalhat.

Küstner - jel

Szövódményes szülések

Medencevégű szülés vezetése (Covjanov – Bracht szerint)

Célja:

Ezen szülésvezetés célja, hogy a magzatot a legkisebb ártalommal tudjuk megszüleszteni.

Mechanizmusa:

Az elölfekvő részt úgy fogjuk meg, hogy 2 hüvelykujjunkkal a comb hajlító felszíneit fogjuk, míg a maradék 8 ujjunkkal a magzat derekát és hátát. Ezzel a fogással próbáljuk a magzatot vízszintesen tartani, (az anya gerincének vonalában) egészen a lapockák megszületéséig. HÚZNI SZIGORÚAN TILOS! A lapockák megszületése után a magzatot az anya hasfala felé emeljük, így kigördül az arc és a 2 felső végtag a gát felől. (Ha megbízható segítségünk van, akkor a segítő az alkarjának segítségével az anya hasfalán át nyomást gyakorolhat a koponya kigördülésekor.

Farfekvés 1

Farfekvés 2

Farfekvés 3

Farfekvés 4

Komplikációk:

  • Karok felcsapódása:

  1. lehetőség a Müller-féle eljárás (többször eredménytelen)

A magzat medencéjét megragadjuk, lefelé húzzuk, a symphysisnél lévő váll megszületéséig. Ezt követően a magzat medencéjét felfelé emeljük, míg a gátnál lévő kar meg nem születik. Ezután Covjanov – Bracht szerint befejezzük a szülést. NEM KELL ALKALMAZNI MAGASRA FELCSAPÓDOTT KAROK ESETÉN!

  1. A Müller-féle eljárás sikertelensége esetén a klasszikus karkifejtéshez kell folyamodni. Szabályai:

  • azonos kart azonos kézzel fejtünk ki

  • mindig a gát felől fejtjük ki

  • a kart a magzat arca előtt símitjuk le, izületre gyakorolt nyomással

  • az első kar megszületése után a magzatot 180° - al fordítani kell, mert a benntlévő kar akkor kerül a gáthoz. A fordítást mindig úgy végezzük, hogy a magzat köldeke lefelé tekint!! (ellenkező esetben az áll beakadhat a symphysis fölé)

  • A fej kifejtése (Smellie – Weith - féle műfogás)

Elakadt koponya esetén végezzük, ha a szülésvezetést nem tudjuk Covjanov – Bracht – szerint befejezni. A magzatot alkarunkra fektetjük, és ezen kezünk ujjaival a gát felől a szülőcsatornába nyúlunk. 2 ujjal megkeressük a szemfog feletti árkot a felső állcsont felett. (Ha nem találjuk esetleg a szájába is nyúlhatunk.) Másik kezünket a magzat hátára helyezzük, és nyakát 2 oldalról villa fogásban megragadjuk, ezt követően a magzatot lefelé húzzuk addig, amíg a tarkó meg nem támaszkodik a symphysisen, ezt követően a magzatot fölfelé illetve az anya hasfala felé emeljük, az arc kigördüléséig.

Kockázata:

A medencevégű szülésvezetés legnagyobb kockázata, hogy a szülőutat a medence nem tágítja rendesen, így a nagyobb átmérőjű koponya érkezésekor a köldökzsinór tartósan összenyomott állapotba kerülhet a magzat koponyája és a szülő nő medencéje által, melynek következménye a magzati hypoxia.

 

A burokrepedés rendellenességei

Fajtái:

  • normál burokrepedés

Ha a kitolási szak végén spontán megreped, jele, hogy a tiszta magzatvíz ürülni kezd.

  • idő előtti burokrepedés

A rendszeres fájástevékenység előtt (szülés megindulása előtt) megreped a burok. Legnagyobb kockázata, hogy a köldökzsinór és/vagy a magzati aprórészek előeshetnek, mert a kizúduló magzatvíz kisodorhatja őket (megelőzhetik az elölfekvő részt, kiférnek, mert az elölfekvő rész még nem illeszkedett be). Észlelésekor a szülő nőt le kell fektetni.

  • korai burokrepedés

A tágulási szakban reped meg a burok, mely az előbbi típus kockázatával jár, csak kisebb mértékben. Észlelésekor a szülő nőt le kell fektetni.

  • késői burokrepedés

A kitolási szak végére sem reped meg, a magzat akár burokban is születhet.

A burokrepesztés szabályai:

Amennyiben a kitolásban spontán nem reped meg a burok, akkor lehetőleg az utolsó tolófájás előtt (ha az elölfekvő rész már a szeméremtestben mutatkozik) kell megrepeszteni a burkot, tompa eszközzel, fájás közben, úgy, hogy a kizúduló magzatvíz ürülését tenyérrel csillapítsuk.

 

A köldökzsinór rendellenességei:

Normál esetben 50 cm hosszú.

Fajtái:

  • Csomó

  • Valódi

A méhtestben hurkolódik, majd születéskor megfeszül.

  • Ál

A köldök érképleteinek tágulata. Ellátáskor ide ne kerüljön köldökcsat.

  • Hosszbeli eltérés

  • Hosszú

80 cm – től hosszabb. Fenn áll az előesés veszélye.

  • Rövid

  • Abszolút (30 cm – től rövidebb)

  • Relatíve (a hurkolódás miatt lesz rövid)

Amennyiben a nyakra hurkolódik, a koponya kigördülése után próbáljuk a tarkótól az arca felé buktatni, vagy a kigördülés előtt átvágni.

  • Elölfekvó köldökzsinór

Az elölfekvő rész elé bekerül a szülés előtt.

  • Elóesett köldökzsinór

Vagy a hüvelybe, vagy a hüvely elé csúszik, az elölfekvő részt megelőzve.

Korai köldökellátás:

A normál esettől annyiban különbözik, hogy a magzta kigördülése után, azonnal a köldököt látjuk el pulzációtól és hossztól függetlenül.

Esetei:

  • Anya vagy magzat sürgető állapota

  • Ikerterhességnél „A” magzat megszületése után

  • Rh összeférhetetlenségkor (sárga magzatvíz)

  • Hurok esetén

 

A lepény rendellenességei:

Elölfekvó lepény (placenta praevia)

A lepény nem a normál helyen a fundusban tapad, hanem a magzatvíz útjában a szülőcsatornán vagy annak közelében.

Formái:

Jele:

  • Típusos jele az UH – on kívül, hogy fájdalmatlan vérzés indul meg a várandósság végén, típusosan hajnalban, ágymeleg hatására.

Idó elótti lepényleválás:

Lényege, hogy a szülés megindulása előtt válik le a lepény, ami folyamatos kontrakciós fájdalmat eredményez, úgy hogy a burok még áll.

Oka:

  • trauma

  • méhen korábban végzett műtét

  • terhességi toxaemia

Terápia:

  • A lepény rendellenességeinél fizikai kímélet, és gyors kórházba juttatás eredményes.

 

A méh rendellenességei:

Túlfeszülés következtében a méhtest megreped.

2 fázisra osztható:

  • fenyegető méhrepedés

  • bekövetkezett méhrepedés

Okai:

  • A magzat illetve a mellékrészek nem tudnak kiürülni. pl.: harántfekvés

  • A méhen korábban végzett műtétek

  • Idő előtti lepényleválás szövődménye

Fenyegetó méhrepedés:

Tünetei:

  • folyamatos kontrakció

  • a hasfal érintésre fájdalmas

  • a méhtest kőkemény

  • magas vérnyomás

  • szapora pulzus és légzés

  • halálfélelem

  • cserepes száj, hyperventilláció

  • nincs hüvelyi vérzés

  • ferde lefutású, vagy köldökhöz közelítő Bandl-féle barázdák

Bekövetkezett méhrepedés:

Tünetei:

  • A szülő nő úgy érzi valami megpattant benne, és jelentősen megkönnyebbült.

  • A magzati aprórészek tapinthatók a hasüregben, és percek alatt kibontakozik a vérzéses shock tünetegyüttes.

  • A szülő nő 15 – 30 percen belül meghalhat.

Terápia:

A legközelebbi műtős szülészetre kell juttatni minél hamarabb. Ellátatlanul szállítani műhiba. Adható:

  • magznézium (tabletta, pezsgőtabletta, infúzió)

  • lokális meleg

  • alkohol (40% - osból 0,5 – 1 dl)

Atónia:

Lényege, hogy a magzat megszületése után a lepényi szakban (atónia subpartum), vagy a lepény utáni szakban (atónia postpartum) a méhtest tónustalanná válik, és belőle jelentős vénás vérzés indul.

Okai:

  • terhességi toxikózis

  • a méhen korábban végzett műtétek

  • méhtest daganatai

  • túlhajszolt szülésvezetés

  • hirtelen kiürülő méhtest

  • méhfal alkati gyengesége vagy túlnyújtása (6. terhesség után)

Tünetei:

  • A méhtest tónustalan és fájdalmatlan.

  • A hüvelyből időszakonként vénás jellegű alvadt vér ürül, mértékétől függően 5 – 15 perc alatt kibontakozik a vérzéses shock klinikai képe:

  • sápadt, verejtékes bőr

  • aluszékonyság

  • szapora, könnyen elnyomható pulzus (filiformis)

Terápia:

  • méhtest jegelése

  • hasfal dörzsölése

  • húgyhólyag kiürítése

  • műfogás alkalmazása:

A szülő nővel szemben állunk, egyik tenyerünket a gátra helyezzük, benne gézt tartva, másik kézzel a méhfenék területét megfogva az egész méhtestet a symphysishez szorítjuk.

 

Praenatális diagnosztika:

1. A magzati szívműködés vizsgálata

  • A szívműködés észlelése auscultatióval, sztetoszkóppal

  • A szívműködés észlelése Doppler – készülékkel ( Baby – dop, Dopton )

  • A szívműködés észlelése kardiotokográffal (CTG )

    A Doppler – elv alapján felfogott jelekből frekvenciát mér és papírra írja. A görbe csak elvben egyenes a gyakorlatban fűrészfog- szerű. Ez az oszcilláció. A készülék mechanikus úton észleli a kontrakciókat is az uterus fundusán lévő tokográf felvevő fejjel. Így fájásgörbét is kapunk.

  • NST a „ Non – Stressz – Teszt”

  • A magzatmozgás frekvencia szaporulatot eredményez acceleratio.

  • NST alkalmával az anya bal oldalt, vagy hanyat fekszik és 10 percig CTG – regisztrálás történik. Közben az anya jelzi a magzatmozgásokat. Figyeljük az acceleratio meglétét, hiányát az alapfrekvenciát és azt oszcillatiot.

  • A vizsgálatot általában a 35 – 36. héttől végzik. Ha reaktív 2 nap múlva ismételhető, de mindig a klinikai összkép számít!

NST: reaktív

NST: non reaktív

Pl.: 140/ min. alapfrekvencia megfelelő oszcilláció magzatmozgáskor legalább 15 – 20/ min. értékű acceleratio

Pl.: 140/ min. alapfrekvencia megfelelő oszcilláció magzatmozgáskor nincs acceleratio

A Fetal Terhelés Teszt ( FTT )

Nem szűrővizsgálat. A lepény rezervkapacitásának mértékét ellenőrzik.(OTT, lépcsőteszt)

 

2. A magzatvíz vizsgálata I.

  • Amniocentézis

    Segítségével a leszívott magzatvíz elemzése (összetétel, lebontási termékek, levált sejtek, stb.) válik lehetővé. Egy célszerűen megválasztott tűvel az anya hasfalán és az uterus izomzatán keresztül szívnak a magzatvízből 10 – 20 ml – t. A beszúrás lepénymentes területen történik (UH ). Törtrénhet genetikai és szülészeti – pathológiai okokból.

  • Amnioscopia

    A magzatburkon keresztül megtekinthető a magzatvíz ( színbeli, mennyiségi eltérések). Egy fémcsövet vezetnek a nyakcsatornán át a magzatburok alsó pólusáig, majd fényforrás segítségével szabad szemmel megtekinthető. Ez nem „magzatvíz vétel”!

Negatív lelet

 

Pozitív lelet

 

A magzatvíz tiszta, bőséges, jól áramlásba hozható, magzatmáz flokkulusok láthatók.

Terhesamb. jelzése: amn. neg., 140/ min. – Dopt.

A magzatvíz zöld / árnyalatok /, a meconiummentes de kevés magzatvíz is pozitívnak számít.

Ultrahang

A magzatvíz mennyiségi eltérései ítélhetők meg vele.

 

3. A magzatmozgások vizsgálata

  • Lényege, hogy egyszerű módszerrel az un. normál terhesek csoportjából kiválaszthatók azok akiknél a szokásosnál gyakoribb, vagy intenzívebb észlelés szükséges a terhesség vége felé.

  • Ha öt óra leforgása alatt nem észlelhető 10 magzatmozgás, másnap terhesambulancián további vizsgálatok elvégzése szükséges ( NST, FTT, ultrahang, esetleg amnioscópia ).

  • Védőnő gondozási feladata: el kell kezdeni a magzat-mozgás vészjel táblázat vezettetését a terhesség 35. hetének 1. napjától.( elmagyarázni a használatát !)

     

4. Hormonszint és ürítési vizsgálatok

  • Gyakorlati jelentősége az oestrogénnek ( matero – feto – placentáris egység működése), a hCG –nek( terhességi valószínűség jel) és a hPL –nek(lepényi működésről ad felvilágosítást ) van.

 

5. Ultrahang vizsgálat

  • Különböző időszakokban használható, általában a 40 hét alatt 4x. A 18 – 20 heti vizsgálat különösen nagy felelősséggel jár(fejl. rendell.)

 

Kardinális tünetek:

Vagy egy betegség vezető tünete, vagy másik megközelítésben légzés, pulzus, vérnyomás, testhőmérséklet.

Légzés:

 

száma (perc)

volumene (ml)

hangja

újszülött

35-40

30

szörty, zörej, sípolás, hörgő

csecsemő

30

100

 

gyermek

20-25

200

 

felnőtt

12-16

500-600

 

 

 

kg/10 ml

 

Kóros légzéstípusok:

  • bradhypnoe – alacsony légzésszám

  • tachypnoe – szapora légvétel

  • hyperventiláció – szapora légvétel kis volumenekkel

  • dyspnoe – nehézlégzés

  • inspiratórikus – belégzési nehézség (szívzavar)

  • exspiratórikus – kilégzési nehézség (asthma bronchiale)

  • Kussmaul – nagy frekvencia nagy volumennel (acidózis, hyperglikémia).

  • Cheyne-Stokes – légzésszünettel kezdődik, majd a volumen egyre nő, a szakasz közepén egy mély sóhajtás, majd a volumen újra csökken, majd apnoe következik (agyvérzés, gyerekeknél mély alvásban, agykamrás vérzés).

 

Pulzus:

Ütőereken tapintva tapasztalhatjuk, olyan hullámszerűen a szívtől a perifériák felé futó értágulat, melyet a benne áramló vér okoz, és továbbjutását szolgálja. A pulzus vizsgálatához olyan artériákat használjunk, melyek közel vannak a testfelszínhez, és csontos alapjuk van. Kitüntetett helyek:

  • arteria carotis communis (nyak)

  • arteria femoralis (comb)

  • arteria radialis (csukló)

Vizsgálatának módja: a csuklóízület vonala felett a hüvelykujji oldalon 3 ujjbeggyel.

 

Teltsége:

  • feszes vagy telt (hypertonia)

  • szapora, könnyen elnyomható – filiformis (alacsony vérnyomás, kivérzés)

Száma:

  • normofrekvencia

  • felnőtt 60 – 80/perc

  • újszülött 120 – 140/perc

  • 3 éves 100 – 110/perc

  • tachycardia (szapora szívműködés) felnőttnél 110/perc

  • bradycardia (alacsony szívfrekvencia) felnőttnél 60 alatt/perc

Verőtérfogat: az egyszerre kilökött verőtérfogat

Ritmusa:

  • Kóros esetben aritmiáról beszélhetünk, kivételt képez a légzési aritmia, ami nem kóros.

  • Pulzusdeficit: a tapintható pulzus kevesebb, mint a hallható szívösszehúzódások száma. Vizsgálatakor a szívet fonendoszkóppal hallgatjuk, közben pulzust tapintunk.

 

Vérnyomás:

A nemzetközi egyezmény alapján az arteria brachialis nyomását mérjük, és ehhez viszonyítjuk a normális értéket (a test különböző részein más-más a vérnyomás). A vérnyomást Ríva – Rocci szerint mérjük, jelölése RR. Mindig 2 értéket tartalmaz, a magasabb systoles, és az alacsonyabb diastoles. pl.: RR 120/80 Hgmm

A systoles értéket a kamrákból összehúzódás alkalmával az erekbe lökött vér eredményezi. A diastoles érték a kamra elernyedésekor az erek által fenntartott legkisebb nyomás.

Mérésének módja:

  1. a mandzsetta felhelyezése úgy, hogy a felfújókábel ne a könyökhajlatba essen

  2. a fonendoszkópot a könyökízület belső oldalára helyezzük, elzárjuk a szelepet, majd felfújjuk

  3. az elzárószelepet lassan megnyitjuk, így a mandzsettában a nyomás csökkenni kezd (ez látható a süllyedő higanyoszlopon vagy az óramutatón)

  4. ha az arteria brachialisban lévő nyomás, és a mandzsetta nyomása egyenlővé válik, az első pulzushullám keresztülhalad a végtagon, amit egy koppanó hang jelez, ez a systoles érték

  5. a mandzsetta nyomását tovább csökkentve a vér turbulens áramlása miatt kopogó hangot lehet hallani, ami a diastoles érték elérésekor elhalkul

Mérésének szabályai:

  • a beteg ül vagy fekszik

  • a vizsgáló ül

  • a beteg ne lássa a vérnyomásmérő számlapját

  • extrém vérnyomás észlelésekor mérjünk a másik karon is

  • 2 végtag között lehet különbség, ez nem kóros, ha 30 Hgmmen belül van

  • dokumentálni

Gyermek vérnyomásmérése:

Történhet gyermekmandzsettával, hiányában:

  1. a beteg karját megemeljük

  2. a felhelyezett felnőttmandzsettát felfújjuk

  3. a karját a törzse mellé helyezzük

  4. a mandzsetta nyomását csökkenteni kezdjük

  5. az alkar és a kéz kipirulásakor megjelenő nyomásérték a systole (diastoles értéket nem tudunk vizsgálni)

Kóros értékek:

  • hypotonia – normál alatti

  • hyperthensio – egyszeri magas vérnyomás

  • hypertonia – betegség, a vérnyomás folyamatosan magas

  • hypertoniás excessus (kilengés) – a normál értéket jelentősen meghaladja, de nem életveszélyes

  • hypertoniás krízis – közvetlen szervkárosodás veszélye áll fenn

Normál értékek:

felnőtt

120/80 Hgmm

újszülött

60/40 Hgmm

gyermekkor

100/70 Hgmm

csecsemőkor

80/40 Hgmm

 

Testhőmérséklet:

Értékek:

hypothermia

35°C alatt

normál alatti maghőmérséklet

normál

36,6°C – 37,2°C

normál

hyperthermia

 

a szervezet passzív részvételével a normál felett

láz

38°C felett

a szervezet aktív részvételével a normál felett

Mérése:

A mérést elsősorban orvosi maximumhőmérővel végezhetjük.

  • Kritériumai:

  • lerázva legyen

  • ép legyen

  • fertőtlenített legyen

  • Lehetőségei:

  • SZÁJÜREGBEN TILOS (-0,3°C és 3 perc)

  • hallójáratban speciális hőmérővel (automatikusan leszámolja a °C-ot és jelez a mérési idő végén)

  • hónaljárokban (0°C és 8 -10 perc)

  • végbélben (-0,5°C és 5 perc), a végbél betegsége esetén a lágyékhajlatban mérhetünk (5 perc)

 

Hőmérsékleti kategóriák:

hőemelkedés

subfebrilitas

37,2°C – 38°C

láz

febris

38°C – 39°C

magas láz

 

39°C – 40°C

igen magas láz

hyperpirexia

40°C felett

Láztípusok:

  1. Folyamatos láz (febris continua) – láztalan állapot nincs, de az ingadozás 1°C – on belüli.

  2. Ingadozó láz (febris remittens) – láztalan állapot nincs, de az ingadozás több, mint 1°C.

  3. Váltóláz (febris intermittens) – lázas és láztalan állapotok követik egymást.

  4. Periodikus vagy visszatérő láz (unduáló láz) – a lázas állapot 2 – 3 nap alatt alakul ki, majd 1 – 2 nap után lassan csökkenni kezd.

Mérésének szabályai:

  • dokumentálni

  • a mérési időt betartani

  • ha a beteg nem megbízható maradjunk mellette

  • borogatás vagy melegítőpárna ne legyen a közelben

 

 

 

A mappában található képek előnézete Ápolástan 2

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.