Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az egészséges csecsemő, kisded, gyermek fejlődése, növekedése

2010.06.05

AZ EGÉSZSÉGES CSECSEMŐ, KISDED ÉS GYERMEK FEJLŐDÉSE, NÖVEKEDÉSE

 

A védőnői hivatás előterében a csecsemők és gyermekek egészséges fejlődésének ellenőrzése, segítése áll, valamint az édesanyák felkészítése a gyermekvállalásra, az „áldott” állapotban lévők gondoskodó figyelése, felügyelete majd a gyermek megszületését követően a helyes gondozásra, táplálásra, életmódra tanítás, nevelés. E munka csak akkor végezhető jól, ha a védőnő tisztában van az élettani fejlődés, növekedés egyes fázisaival. Az egészséges fejlődés segítése egyben a leghatékonyabb preventív tevékenység, hiszen a lényege a testi, lelki, szellemi egészséget segítő, és megtartó, károsodásokkal szemben védelmet nyújtó, a meglévő károsodások esetén maximális rehabilitációra törekvő tevékenység, mely humánus, racionális és gazdaságos.

 

A teljes értékű egészség fogalmát többféle módon határozhatjuk meg. Az egészség a betegségi tünetek hiánya és a különböző szervek, szervrendszerek, azaz az egész szervezet zavartalan működése, testi-lelki harmónia. Másként fogalmazva az egészség tartalékerő, tartalékenergia, ellenálló képesség a fertőzésekkel, betegségekkel szemben, fizikai szellemi erő, mely segítségével a váratlan, fokozott terhek káros hatás nélkül, zavartalanul elviselhetők.

A XX. század második felében a hangsúly kissé változott. Az egészség alkalmazkodóképesség a modern élet felfokozott tempójához, változásaihoz. Egyéni testi-lelki-szellemi jólét állapota, harmónia.

 

A fejlődéstan a statikai funkciókat, mozgást, az érzékszervek működését, a testarányok változását, az érzelmi és értelmi életet vizsgálja.

A növekedéstan a testtömeg, testhossz /két éves koron túl testmagasság/, valamint az egyéb mérhető paraméterek /fejkörfogat, mellkörfogat, bőrredővastagság, csípő/derék../ változását regisztrálja, és hasonlítja össze a populációs átlaggal.

 

Mind a fejlődést/érést, mind a növekedést külső és belső tényezők befolyásolják: öröklött adottságok (genetikai, etnikai hovatartozás), társadalmi tényezők, a család szociális helyzete, természeti, földrajzi körülmények.

A belső tényezőkön, az öröklött adottságokon belül a nem, faj, alkat, belső elválasztású mirigyek, az idegrendszer aktuális állapota a fő vizsgálandó faktorok.

A külső tényezők alatt értjük a társadalmi tényezőkön belül az ország jólétét, a térség fejlettségét vagy elmaradottságát, a család szociális helyzetét, melyen belül befolyásoló tényezők a szülők iskolai végzettsége, foglalkozása, életmódja, szokásai, ruházkodása, lakás viszonyai. A természeti tényezőket befolyásolják a földrajzi helyzet, talaj, ivóvíz, sugárzások, a levegő szennyezettsége.

Ezek a tényezők figyelembe veendők az egyén, egy korcsoport, egy nemzedék, népréteg, nemzet egészségének értékelése, vagy az egészséget veszélyeztető tényezők feltárása során.

A védőnőknek és orvosoknak ebből eredően jelentős szerepük és lehetőségük, de kötelességük is az élet legkülönbözőbb területein hatást gyakorolva előmozdítani az egészséges fejlődést, növekedést. E tevékenység során mindvégig szem előtt kell tartani, hogy az élet a fogamzás pillanatától a biológiai élet végéig egységes egész, de a magzati élet életre szólóan sok mindent meghatároz. A terhességet viselő nőtől függ a magzat méhen belüli fejlődése, születési súlya, születéskori és későbbi egészségi állapota.

 

A növekedés és fejlődés szakaszai:

Intrauterin élet. Fogamzástól a megszületésig

Újszülöttkor szűkebb értelemben 0-6 nap, tágabb értelemben: 0-28 nap.

Csecsemőkor 0-365 nap.

Kisdedkor 1-3 év

Óvodáskor 4-6 év

Iskoláskor 7-14 év

Serdülőkor 15-20 év.

 

A méhen belüli növekedés, fejlődés.

Az emberi terhesség időtartama: 37-41 hét. 3 jól elkülöníthető szakasza, trimesztere van:

1. trimeszter: 0-12. terhességi hét: mely alatt a szervek, szervrendszerek kialakulnak, és az időszak végén a magzat 15gramm és 7,5cm.

2. trimeszter: 13-28. terhességi hét: a szervek, szervrendszerek funkcionális érése zajlik, és a végére a magzat 1000g-os és 35cm-es.

3. trimeszter: a 29. terhességi héttől a szülésig tart, miközben a növekedés, izom és zsírszövet felhalmozódás megtörténik, s a fiúk 51 cm, illetve 3500g, míg a leányok 50cm, és 3300g átlagos hossz és súlyméretet érnek el.

Dubovitz két táblázatán a gesztációs idő függvényében látható a szomatikus és idegrendszeri fejlődés (18. és 19. táblázat). (Megtalálható még az 1. táblázatban és az 1 ábrán.)

Az egészséges újszülöttnek 6 különböző éberségi szintje van: mély alvás, - mély alvás gyors szemmozgásokkal, - álmosság, - csendes érdeklődő állapot, - éber cselekvő állapot, - intenzív sírás. Leginkább a csendes érdeklődő tudatállapot alkalmas az újszülött motoros, és idegrendszeri statusának a megítélésére.

 

Auxiológia: 1919-től használt kifejezés, mely a növekedés és fejlődés tanulmányozására használt antropometriai és pediatriai eszköztárat jelenti.

 

Növekedés

- Az egészséges gyermek növekedése folyamatos, de nem egyenletes, rövid periódusokat tekintve sem. Legintenzívebb a fejlődés intrauterin, gyors csecsemőkorban, majd lassul, kisiskolás és serdülőkorban ismét felgyorsul. Nyáron intenzívebb, emellett két oszcillációs ciklus is van, az egyik 3 hetes, a másik 1,5 éves.

A testarányok változását mutatja a 4 .ábra.

 

[4. ÁBRA]

 

A fejlődés, növekedés során egyszer mennyiségi, másszor minőségi változások dominálnak.

A változások jellemzőek az egyénre, de csak bizonyos határokon belül tekinthetők élettaninak. Pontos értékelésükhöz az átlagos, fiziológiás adatok ismerete nem nélkülözhető.

A csecsemők hossz és súlyfejlődését ellenőrizhetjük a gyarapodási és táplálási index-el, a fejlődési quocienssel (FQ), újabban a percentilis táblázatok segítségével. A magyar táblázatok kidolgozása Sárkány, Eiben, Panthó, majd Ágfalvi, Joubert nevéhez fűződik.

FQ: aktuális testtömeg/optimális testtömeg. Normális: 0,9 -1,1

Optimális testtömeg = születési súly + a havonkénti fiziológiás gyarapodás.

A havonkénti gyarapodás: az első félévben átlagosan 600, míg a második félévben 500g.

 

A magasság, testhossz becslésére 8 éves korig használható képlet:

Magasság /cm/ = 5x az évek száma + 80cm.

 

Az átlagos testméret megbecsülhető az életkor alapján is:

Testsúly/kg/ = 2-7 év: 2x az évek száma + 8

8-12 év: 3x az évek száma

 

- Az egészséges gyermek genetikailag meghatározott növekedési csatornája párhuzamos az illető populáció azonos nemű egyedeinek növekedési görbéivel. (20. táblázat: Gaus görbe) Tartósan érvényesülő pathológiás hatásokra ettől jelentős eltérés alakulhat ki lefelé és felfelé is. A hatás kiiktatását korrigáló „catch up - catch down” növekedés az eredeti csatornába visszahajlást célozza.

- Fiziológiás esetben az aktuális percentilis érték 10-90 közötti.

- 8-16 éves kor között a határok tágak. Ekkor nem az életkor, inkább a csontkor és a nemi jelek alapján értékelhető reálisan a helyzet.

- Serdülőkorban felgyorsult növekedés jellemző melyben a nemi hormonoknak is szerepe van.- Magyarországon még napjainkban is érvényesül a seculáris trend, acceleráció melynek lényege a gyermekkori növekedés, sexuális érés felgyorsulása, kritikai, magatartási retardációval. A gyerekek korábban érnek, korábban serdülnek, magasabbak, mint a szüleik. A jelenség elnevezése 1935-ben Koch lipcsei orvostól származik, és oka az évezredes retadáció felszámolódása (kalória és fehérje dús táplálkozás, urbanizáció, civilizáció).

 

[20. TÁBLÁZAT]

 

A gyarapodás/növekedés hosszmetszeti nyomon követése percentilisek segítségével lehetséges.

A percentil a normál populáció méreteinek százalékos megoszlását jelzi, megmutatja hogy egy adott méret az azonos korúak hány százalékánál nagyobb, vagy kisebb. A percentilis táblázatok fontos vonalai 3, 10, 25, 50, 75, 90, 97. Normális: > 10 < 90. Megfigyelési zóna:

3-10 illetve 90-97 között. Pathológiás, kivizsgálást igénylő helyzet: <3, > 97. Az értékek tájékoztató jellegűek. Fontos, ha a gyermek lefelé vagy felfelé elhagyja az addig megszokott percentilis csatornáját, az ok feltárandó. 5. és 6. ábra a fiúk és leányok hossznövekedését mutatja életkor szerint, percentiles ábrában.

[5. ÁBRA]

[6. ÁBRA]

 

Táplálási hiba, rejtett betegség, egyéni adottságok jelentősen módosíthatják a fejlődést.

 

Csontkor: a csontrendszer érettségi állapotát jelzi. Radiológiai vizsgálat során a bal csukló, kéztő, vagy a humerus csontmagvainak vizsgálata révén állapítható meg. Fiziológiás esetben a csontkor, a hosszkor, a nemi érettségi kor a naptári korral egyező.

 

Bőrredő vastagság mérése, tájékoztat a test zsírtartalmáról és a súlyfejlettségről.

 

Testfelszín: ismerete fontos a só vízháztartás, a hőszabályozás, esetenként a gyógyszeradagolós szempontjából (21. táblázat).

 

[21. TÁBLÁZAT]

 

BMI: serdülőkor után használható. Testtömeg index. = testtömeg (kg) : testmagasság (m²) (22. táblázat) 0-I. normális testtömeg. II-III. túlsúly.

 

[22. TÁBLÁZAT]

 

Intelligencia: gondolkodás – életszemlélet – érdeklődés – tervek – kapcsolatok.

Segíthető ambíció keltéssel a képességek felismerésével és kibontakoztatásával.

50%-a 4-6 éves korra, 30%-a 8-10 éves korra, míg 20 %-a 10 éves kor után alakul ki.

 

 

Az egészséges csecsemő fejlődése:

 

Az átlagosan fejlődő csecsemő fél éves korára megduplázza, egy éves korára megháromszorozza a születési súlyát. Általában az első hónapban 400, a 2-6 hónapos kor között 600-750 és a második félévben 500 grammot gyarapszik havonta. Hossznövekedése átalgosan havi 2 cm az első évben. Egy éves korára 10,0-10,5kg, 75-77cm lesz (20. táblázat)

Fejkörfogata, mely megszületésekor meghaladja a mellkörfogatát 9-11cm nő egy év alatt.

Az agy tömege eléri a felnőttkori érték 2/3-át. A kiskutacs 4 hónapos, míg a nagykutacs 9-18 hónapos kor között csontosodik el.

 

Fogzás:

Az első tejfog áttörésére 5-8 hónapos kor között számolhatunk. Egy éves korra átlagosan 6 fog jelenik meg. A fogzás nem jár lázzal!

Fogzási sorrend: alsó középső metszőfog, felső középső metszőfog, felső szélső metsző, alsó szélső metsző, első örlőfogak, szemfogak, hátsó örlőfogak, ez utóbbiak 2-3 éves kor között.

A fogváltás 6-7éves kor között indul, és 12-13 éves korra fejeződik, be.

A maradandó fogak áttörésének időpontja: alsó/felső(év): középső metsző: 7-8/6-7, szélső metsző: 8-9/7-8,szemfog: 11-12/9-11, első kisörlő: 10-11/10-12, második kisörlő: 10-12/11-13, első nagyörlő: 6-7/6-7, második nagyörlő: 12-13/12-13, harmadik nagyörlő: 17-22/17-22.

 

Pszichomotoros és érzékszervi fejlődés

Nagy egyéni különbségek vannak, de bizonyos állomások adott életkorhoz köthetőek.

A nagymozgások a 23. táblázatban láthatók.

[23. TÁBLÁZAT]

A finom mozgások fejlődése két hónapos korban veszi kezdetét. A tárgyak megmarkolásának képessége 3-4, a hüvelykujj oppoziciója 6, a tárgyak hüvelyk és mutatóujj közötti megfogása 8 hónapos korra alakul ki. Általában az 1 éves csecsemő már a felnőttre jellemző módon veszi fel a játékait, és kialakul a két tárggyal manipulálás képessége. 14-21 hónapos kor között építeni kezd, 21-27 hónapos kortól szerepjátékot játszik.

Érzékszervi fejlődés a 24. táblázatban látható.

[24. TÁBLÁZAT]

 

A beszéd fejlődése:

A beszédfejlődés megindulásának a jó hallás a feltétele!

Az újszülött és fiatal csecsemő sírás útján kommunikál a környezetével. Két hónapos korban jelennek meg a sírástól elkülöníthető hangok, míg 3 hónapos korban kezd gőgicsélni, majd 7-8 hónapos korban gagyogni. A szótöredékek, szavak használata 14-18 hónapos kor között, kétszavas mondatok 21-24, bővített mondatok alkotása 24-27 hós korban jelenik meg, míg a folyékony beszéd 24-36 hónapos korra alakul ki.

 

Táplálkozási aktivitás

A fejlődés egyes lépései: szájnyitás a kanál érintésére, majd a kanál megpillantásakor (3-6), a pohár megérintése, majd megfogása (5-10), pohárból önállóan iszik, kanállal etethető (8-11), darabos ételt majszol (8-11), rág (17-21), miközben 16 hónapos kortól már önálló evéssel próbálkozik. Általában az egyedül végzett, tiszta evés kialakulására 24-30 hónapos kor között számolhatunk.

 

Aktív bekapcsolódás a gondozási műveletekbe

A csecsemő kezdődő együttműködésére 4-6 hónapos kortól számolhatunk. Kezdetben, a fürdővízben pancsol, segít, játékot kezdeményez (6-15), 11-15 hónapos kor között kezét, lábát ruhába dugja, kihúzza, és 13-21 hónapos kor között már képes egy ruhadarab önálló levételére. Mosakodást, majd kézmosást kezdeményez 18-27 hónapos korban. A gombolás képessége 27-33, a cipő felvétele 33-36, a fogmosás 33-34 hónapos kor körül alakul ki.

 

Pszichés fejlődés (25. táblázat)

[25. TÁBLÁZAT]

 

A gondolkodás és a probléma megoldó képesség alakulása

Tárgyak, játékok: 6 hónapos korig csak a környezetében látott tárgyakat érzékeli, míg 7 hónapos kortól már keres tárgyakat. 5 hónapos kortól azonos módon, míg 12 hónapos kortól már a funkciónak megfelelően használ játékokat, pl. autót tologat.

Az utánzás képessége 4-6 hónapos kor között jelenik meg, míg céltudatos tevékenység észlelhető a cselekedetek során 1 éves kortól.

 

Minden képesség megjelenésének +- 2-3 hónapos eltérése lehetséges. Ha a képesség kialakulásának hiánya ezt a mértéket meghaladja, fokozott ellenőrzés szükséges. Vizsgálatot kell kezdeményezni, ha 3 hónapnál több a lemaradás, és az, következetesen észlelhető. Általában érvényes az, hogy az egyes képességek összehangolt fejlődésének alapfeltétele az összes érzékszerv, és idegrendszer épsége.

Kiseded kortól az új képességek megjelenésének tágabb határai vannak. Két, három éves kor között 5 hónapos, 3-4 évesen fél éves, 4-5 évesen 9 hónapos, míg 5-6 éves korban egy éves lemaradás igényel kivizsgálást.

A beszédfejlődéssel kapcsolatban az alábbiakra érdemes figyelni:

Szakemberhez kell irányítani a kisdedet, ha két éves korban még nem beszél, 3 éves kor után érthetetlenül beszél, 5 évesen hibásan beszél (pl: dadog, vagy rosszul szerkeszti a mondatokat).

Minden életkorban szakemberhez kell fordulni, ha a gyermek a megszerzett képességeit elveszti.

 

Szobatisztasság

Elméletileg a csecsemő biztos megülésétől elkezdhető a szobatisztaságra nevelés, de nagy egyéni különbségek vannak. Az erőltetés felesleges. Általában a kisdedek többsége 1,5-2,5 éves kora között kezdi a bili használatát tudatosan, és a 3. életévében szobatiszta. Amikor a természetesen fejlődésben eljön a széklet, vizelet akaratlagos szabályozásának időszaka, igen rövid idő alatt elhagyható a pelenka. A nappali szobatisztaság hamarabb jelenik meg, mint az ágytisztaság. Az éjszakai bevizelés (enuresis) háttere 5-6 éves kortól vizsgálandó.

 

Közösségbe adhatóság, pszichoszociális fejlődés:

Általában a kisdedek 2-3 éves kor után adhatók zökkenőmentesen közösségbe. Korábban az anya áll a kisded világának a középpontjába, majd egyre nagyobb hangsúllyal jelenik meg az apa, illetve a kortársak. Míg korábban csak az öröm és a bánat kifejezésére volt képes a kisded, óvodáskorban az érzelmek széles skáláját átéli, szerepjátékokat játszik, és 6-7 éves korára iskolaéretté válik. Ez azt jelenti, hogy figyelme hosszan leköthető, képes alkalmazkodni az iskolai követelményekhez. Ismeri a hét napjait, az évszakokat, napszakokat, tízes számkörben tud számolni, identifikálni tudja magát (név, születési idő, lakhely, szülők neve). Szomatikus fejlettség tekintetében minimum 15 kg és 105 cm.

 

A család szerepe

A harmonikus fejlődéshez, növekedéshez, a stabil személyiség kialakulásához nagy, mással nem pótolható segítséget jelent egy szeretettel teli, harmonikus, békés család. A gyermeket váró szülőkkel tudatosítani érdemes, hogy milyen óriási felelősség, és egyben örömteli szerep a családban akaratlanul nyújtott példa, és a tudatos nevelés. A család biztonságot, védettséget, harmóniát nyújt, menedék a külső esetleg bántó, vagy félelmetes hatásokkal szemben. Értékítéletet, életszemléletet örökít, meghatározza a viszonyulást a környezethez, és más családokhoz, emberekhez. Örömre, szeretetre, önzetlenségre, munkakedvre, rendszerességre mutat példát. Természetesen ezek ellenkezőjére is.

A csonka családban nevelkedő csecsemőre, kisdedre, gyermekre a védőnőnek lényegesen több gondot érdemes fordítani, mint a hagyományos családban nevelkedőre.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.