Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az újszülött élettani sajátosságai, adaptáció a méhen kívüli élethez

2010.06.05

Az újszülött élettani sajátosságai, adaptáció a méhen kívüli élethez

 

A születéssel új létfeltételek teremtődnek az újszülött számára. Szervezetének, szervrendszereinek gyors változáson kell átesni, hogy meg tudjon felelni a méhen kívüli feltételeknek. Megindul egy addig nem létező funkció, a légzés, alapvetően megváltozik a keringés is. A kettő egymással szoros összefüggésben változik. Új feladat az élettani állandók szabályozása, az anyagcsere fenntartása, táplálék felvétele, valamint a külvilági terhelések, fertőzések elleni védekezés is.

Légzés:

Már a magzat is végez légző mozgásokat, ezek ciklikusak, kis kitérésűek, szerepük a tüdőfolyadék visszatartása és ez által a tüdőnövekedés elősegítése. Áthaladva a szülő utakon a magzat mellkasában +30 - +60 vízcm pozitív nyomás alakul ki, ami a megszületés pillanatában csaknem nullára esik. Ekkor a rugalmas mellkasfal mozgása és a rekesz erőteljes összehúzódása növekvő negatív mellkasi nyomást hoz létre (-20 - -60 vízcm), ami levegőt szív a tüdőkbe. Az első légvételek térfogata 3-5-szöröse a későbbi normál légzés volumennek (15-18 ml). Ez idő alatt a tüdők léghólyagocskái légtelődnek, az alveolusok felszíne stabilizálódik. A szülést követő 1-11/2 perc múlva a légzés már ritmusos a kielégítő gázcserét a rekeszlégzés biztosítja. A légzésszám 35-40/perc.

A légzőközpont elsődleges ingere a lepényi keringés megszűnésével kialakuló hypoxia és hypercapnia, melyek a centrális kemoreceptorok utján hatnak. De fontos a bőr receptoraira ható tactilis, fájdalom és hideg inger is, valamint a baroreceptorok útján ható köldökzsinór leszorítás.

Az újszülött jellemző anatómiai viszonyai sajátosan befolyásolják légzését. Orrürege kicsi, melléküregei fejletlenek, szájürege alacsony, nyelve relatíve nagy, elfoglalja az oropharynx nagy részét. A gégefedő nagy, puha, magasabban helyezkedik el a pharynxban, érintkezik a lágy szájpaddal és nagy nyelvvel. A gége tölcsér alakú, magasan helyezkedik el, a hangrés és subglottis szűk, a nyálkahártyák duzzadásra hajlamosak. Mindezek következménye, hogy az újszülött obligát orrlégző. A mellkas széles, a bordák lefutása csaknem vízszintes, a bordacsontok puhák, a mellkasi statika instabil, ezért a légzés rekeszi, vagy hasi jellegű. A légvételek mélysége és ritmusa normálisan is szakaszosan változó.

Keringés:

A légzés megindulásával megváltoznak a keringési szervekben a nyomásviszonyok, megszűnik a magzati életre jellemző keringés. Csökken a tüdő arteriolák ellenállása, megnyílnak az alveolusokat körülvevő, eddig szűk hajszálerek, beindul a tüdőkeringés. A légzés révén a tüdőkben nő a vér oxigén telítettsége, ez által a sajátosan oxigén érzékeny ductus arteriosus Botalli (fetalis shunt) záródik. A tüdőkeringés beindulásával nő a tüdőből a bal pitvarba áramló vér mennyisége, ami növeli a bal pitvari nyomást, e miatt funkcionálisan záródik a foramen ovale (foetalis shunt).

Az újszülöt szívfrekvenciája 120-140/perc. Szisztolés vérnyomása 60-80 Hgmm, diasztolés vérnyomása 40-60 Hgmm. A vénás nyomás 3-5 vízcm. A keringő vérmennyiség valamivel kevesebb, mint a testsúly 10%-a. A keringő vérmeny- nyiséget jelentősen befolyásolja a köldökellátás ideje.

Hőszabályozás:

A megszületéssel megszűnik az uterus által biztosított állandó, egyenletes, semleges környezeti hőmérséklet. Ez után a levegő hőmérséklete, páratartalma, légáramlás sebessége és a környező sugárzó felületek hőmérséklete teszik próbára az újszülött szervezetének hőszabályozó képességét.

A semleges környezeti zóna szűk, de annak alsó határán képes fokozni hőtermelését, felső határánál, pedig fokozza a párolgásos hővesztést. Mindkét képesség születési súly és életkor függő. Az újszülött észleli a hőmérséklet különbséget, hidegben sír, többet mozog.

A testsúly kg-ra számított nagy testfelülete, vékony bőre és subcutan zsírszövete miatt, hőmérséklete fenntartásához több hőt termel, csökkenő környezeti hőmérsékleten viszont a bőr ereinek összehúzásával (vasoconstrictio) gátolja a párolgásos hővesztést. Születéskor az újszülött nedves bőréről fokozott a párolgásos hővesztés, hőmérséklete percenként akár 0,3 Co-al csökkenhet. Ezért van nagy jelentősége a megfelelő szülőszobai hővédelemnek, szárazra törlésnek. Később a rossz ápolási feltételek, elégtelenöltöztetés, a vezetéses hőveszteséget fokozhatják.

Veseműködés:

Összességében éretlen. Az első napokban kisebb a glomeruláris filtrációs ráta (GFR), mint felnőttekben és a képződött vizelet mennyiség. Ez a funkció fokozatosan érik, de a felnőttkori értéket csak 1 éves korra éri el. Alacsony a vese koncentráló képessége, higító képessége azonos a felnőttével.

Reflexek:

Egészséges újszülött légző-, szopó-, nyelő-, jóllakási-, köhögő-, tüsszentő- és hányóreflex-el születik. Kiváltható a Moro-féle átkarolási reflex (erős hangingerre, vagy hírtelen mozgatásra karját, lábát széttárja, majd nagy ívben átkarol), fogó reflex, térd és Achilles reflex. A pozitív Babinsky reflex (talp laterális részének ingerlésére az öregujj feszítése és a lábujjak terpesztése) 1 éves korig kiváltható, nem tekintendő kórosnak.

Szemmozgások összerendezetlenek, de néhány órás korban már van párhuzamos látása. A szem színe általában szürkéskék, később változik. Erős fény zavarja.

Ízérzése van, az édeset szereti, keserűt, savanyút nem szereti.

Fájdalom ingerre sírással reagál.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.