Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az újszülöttosztályon történő megfigyelés szempontjai, az újszülöttosztály feladatai

2010.06.05

Az újszülött osztályon történő megfigyelés szempontjai

 

A szülőszobai ellátás után az egészséges újszülött a gyermekágyas osztályra kerül anyjával együtt. Ma már szinte valamennyi szülészeti osztályon van lehetőség rooming in elhelyezésre 24 órás, vagy nappalos rendszerben az anya kérésének megfelelően.

Ha a szülőszobán nem történt meg az első gyermekgyógyászati vizsgálat, akkor azt lehetőség szerint minél előbb el kell végezni az újszülött osztályon.

Az adaptáció időszakában (6-8 óra), rooming-in elhelyezés esetén is, a szaknővérnek szoros felügyeletet kell tartania. Az ellenőrzésnek a vitális funkciókra, adaptációs nehézségekre kell kiterjednie:

Hőmérséklet: normálisan 36,0 –37,0 Co. Megtartásában fontos az optimális környezetihőmérséklet és az újszülött megfelelő ruházata. A labilis hőszabályozás miattt, naponta kétszeri hőmérséklet ellenőrzés szükséges. Láz esetén keresni kell annak okát.

Légzés: Az újszülött kori betegségek jelentős része légzési distress tüneteivel kezdődik

Normális légzés szám percenként 35-40. Ettől szaporább (tachypnoe), vagy kevesebb (bradypnoe), kórjelző lehet. A légzés mélysége eltérhet a normálistól, amennyiben felületes, vagy ritka és mély. Ritmusos légzés normális, nem feltétlenül kóros, sőt koraszülöttekre jellemző az un. periódikus légzés. Jellegzetesen kóros tünet a nehezített légzés. Ennek ismérvei: orr- szárnyi légzés, rekeszi-, bordaközi behúzódások, sternalis behúzódás és grunt (hangos kilégzés).

Keringés adaptációját a szívműködés frekvenciájának, tónusának, ritmusosságának ellenőrzésével végezzük. Észlelni kell a zörejeket, ezek az esetek nagy részében csak átmenetiek. A keringés labilitását, vagy kóros voltát jelezheti a bőr sápadtsága, plethoraja, márványozottsága, cyanosisa és annak változása sírással. Kedvezőtlen hatások, pl. hypoxia, alacsony környezet hőmérséklet, késleltetik az adaptációt, visszaállíthatják a fetalis keringést.

Vizelet és székleürítés. Általában az újszülöttek születéskor kiürítik hólyagjukat és ezért sokszor nem észlelhető órákon keresztül vizeletürítés, ami riadalomra adhat okot. Ha 24 órán túl sem észlelünk vizeletet és tapintjuk a telt hólyagot, fejlődési rendellenességre kell gondolni. Az első székletürítésnek is meg kell történnie 24 órán belül. Ha ez nem következik be és az újszülött nyugtalan, hasa telt, ki kell zárni a végbél elzáródás lehetőségét.

Hányás Véres vagy epés hányás újszülöttnél mindig kóros, keresni kell az okát.

Hypoglykaemia: normális vércukor érték: > 2,6 mmol/l . Ettől alacsonyabb vércukor várható az i.u.fejlődésben elmaradt újszülötteknél, diabeteses anyák újszülöttjeinél. A hypoglykaemia a rizikó csoportba tartozóknál korai táplálással megelőzhető.

Viselkedés: Nem megszokott viselkedésű, túl nyugodt, mozdulatlan, ingerekre renyhén reagáló, vagy éppen fokozott izomtónusú, nyugtalan irritabilis, vagy görcsölő újszülöttet újszülött patológiai osztályon ki kell vizsgálni.

 

Az ápoló személyzetnek az észleléssel kapcsolatos minden észrevételt az újszülött ápolási lapon fel kell jegyezni. A vitális funkciókban észlelt eltérést azonnal, egyéb észrevételeket, pedig a napi vizit kapcsán kell jelezni a gyermekorvos felé.

 

Az újszülött osztály feladatai

 

K-vitamin profilaxis: Az anyai K-vitamin a lepényi barrier miatt csökkent mértékben jut át a magzatba, a K-vitamint szintetizáló bélflóra kialakulásához viszont napokra van szükség, ezért újszülötteknél az első 2-5 életnapon K-vitamin hiány okozta vérzésekre, lehet számítani (Morbus haemorrhagicus neonatorum). Koraszülöttek között jóval magasabb a K-vitamin hiányosok aránya.

Vérzés megelőzés:

  • érett újszülött első etetéskor 2 mg konakiont kapjon peroralisan

  • koraszülöttek és beteg újszülöttek 1 mg Konakiont kapjanak i.m., vagy i.v. a szülést követően 6 órán belül

Bizonyos az anya által szedett K-vitamin antagonista gyógyszerek esetén:

  • anyai K-vitamin prophylaxis szükséges a szülés előtt 2 héttel – 10 mg Konakion

  • kizárólag anyatej táplálás esetén fél éves korig heti 2 mg Konakion p.os

Védőoltások:

BCG (Bacillus Calmette Guérin törzs): tuberculosis elleni aktív, folyamatos védőoltás, amit az újszülött a születéséhez legközelebbi időpontban, lehetőleg még a szülészeti intézményben kapjon meg.

Hepatitis B (HBV) elleni védőoltás, HBsAg tartalmú rekombináns vakcina.

Hepatitis specifikus immunglobulin – HB-IG

HBsAg pozitív, vagy aktív hepatitis B infekcióban szenvedő anya újszülöttjét aktív és passzív immunizálásban kell részesíteni:

  • 12 órás koron belül 0,5 ml HB-IG-t kell az újszülöttnek adni i.m.

  • ezzel egy időben, de más helyre hepatitis B vaccinával kell oltani

A vaccinát 1 és 6 hónapos korban ismételni kell.

 

Szűrővizsgálatok:

Veleszületett anyagcsere-betegségek amennyiben nem kerülnek időben felismerésre és kezelésre, súlyos, maradandó károsodást okozhatnak. Korai felismerésük szűrővizsgálattal történik. Magyarországon jelenleg phenylketonuria, galactosemia, hypothyreosis és biotinidáz-defektus miatt történik szúrő papírra vett vérpettyből szürővizsgálat, kidolgozott rendszer szerint. A mintavétel az újszülött osztályok feladata.

 

Az újszülöttek csípőszűrő vizsgálata és fejlődésneurológiai alap vizsgálata az újszülött osztályi neonatológiai vizsgálat része. Eltérés észlelése további vizsgálatokat, későbbi ellenőrzést, kezelést indikálhat.

 

Hallás vizsgálat: legmegbízhatóbb az otoacusticus emissio vizsgálat, erre azonban nem minden intézetben van lehetőség. Meghatározott erősségű hangot kibocsátó eszközzel (szűrő-audiométer) minden újszülött osztálynak rendelkeznie kell. Hangingerre az újszülött Moro-reflex-el reagál. Veleszületett hallászavar gyanú esetén törekedni kell arra, hogy az újszülöttnél a lehető legkorábban elvégezzék az objektív hallásszűrő vizsgálatot.

 

Látás vizsgálatra későbbi életkorban kerülhet sor.

 

Ultrahangszűrő vizsgálat nem általános, de gyakori koponyaűri eltérés, vese-, szív-

fejlődésirendellenesség, csípő luxatio gyanújakor.

 

Táplálás beállítása, szoptatás elősegítése:

Az újszűlött extrauterin élethez való adaptációjának fontos eleme a megszületést követően a mellre helyezés és viszont, a mellre helyezés segíti a laktáció beindulását.

A lactatio első 5 napján képződő colostrum összetétele eltér az átmeneti és érett anyatej összetételétől, de az újszülött bélrendszer adaptációja szempontjából igen jelentős. A colostrumnak magasabb a fehérje és ásványi anyag tartalma, alacsonyabb a zsír és szénhidrát tartalma.

A lactatio beindulásához a legtöbb anyának segítségre van szüksége, amit kezdetben az újszülött osztály nővére, védőnője biztosíthat. Az adlactatio segítése a természetes táplálás előnyeinek oktatásán kívül gyakorlati segítséget is jelent, a helyes szoptatási és mell kiürítési technikák elsajátításához. Mesterséges táplálás csak nagyon ritkán indokolt, amikor az anya lactatioja elégtelen.

A természetes táplálás, szoptatás alkalmazkodjon az újszülött igényéhez a napi szoptatások számát tekintve, de egy-egy alkalommal ne haladja meg a 20-30 percet.

Helyes vezetés mellett a legtöbb újszülött initialis súlyvesztése nem haladja meg a születési súly 10%-t és a 4-5 napra visszanyeri születési súlyát, jól beindított adlactatatioval térhet otthonába.

 

Ápolás, otthoni gondozás főbb szempontjainak megtanítása is feladata az újszülött osztályon dolgozó nővéreknek, védőnőknek.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Veszprém, Kórház u.1.

(Dr. Szabó Éva, 2014.08.28 14:16)

Az újszülött 4.-5. napra nem nyeri vissza a születési súlyát, hanem kb. ekkorra veszíti el a szövegben említett 10 %-ot. Szzületési súlyukat kb. 10-14. napra nyerik vissza.