Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csecsemőtáplálás - a tápszerrel történő táplálás, a csecsemőtápszerek összetétele

2010.06.05

A tápszerrel történő táplálás - A mesterséges táplálás

 

A mesterséges táplálás során a csecsemő nem emberi, hanem állati vagy növényi eredetű táplálékot kap. A mesterségesen táplált csecsemők mortalitása és morbiditása meghaladja a természetesen tápláltakét. Ez nem véletlen, mert ez az etetési mód a csecsemőkor első harmadát tekintve mindenképpen természetellenes.

Bár az új, korszerű tápszerek egyszerűsítették és korszerűsítették ezt a táplálást, de a fő alapanyag a tehéntej (ritkábban szójatej, kecsketej), azaz egy testidegen fehérje. A testidegen fehérje lebontására a csecsemő élete első hónapjaiban még nem kész. Az allergiás családok csecsemői számára ez a táplálási forma egyenesen veszélyes. Így anyatej hiányában, - az érett újszülötteknél 4-6 hétig, a kis súlyúaknál 3 hónapig - lefejt női tejes táplálást célszerű alkalmazni, a női tej és a tehéntej összetételében meglévő különbségek miatt.

Az anyatej összetételének, változó voltának ismeretében ma már csúcstechnológiai eljárásokkal előállított tápszerek állnak rendelkezésre, melyek összetételét részint közelítik az anyatejéhez, részint figyelembe veszik a mesterséges táplálásból eredő gondokat: rosszabb a felszívódás, rosszabb a biológiai hozzáférhetőség. Ennek ellenére köztudott, hogy a legjobban összeállított, egyénre szabott tápszeres táplálás sem egyenértékű a szoptatással. Az azonban kétségtelen, hogy a korszerű tápszerekkel történő táplálás nagy fölényben van a korábban hazánkban is alkalmazott, és jelenleg gazdasági okokra hivatkozással ismételten terjedő tehéntejalapú tejhígitásokhoz képest.

Egy nem szoptatott csecsemőnek az élete első 6 hónapjában mintegy 25 kilogramm tápszerporból előállított 200 liter anyatejpótló tápszerre van szüksége. (Óriási pénzösszeg!).

A mesterséges táplálás során az élet első 4-6 hónapjában anyatejpótló, később elválasztó tápszert használunk. Hazánkban jelenleg közel 200 különböző tápszerkészítmény van forgalomban. Közülük kb. 20-t bármely egészségescsecsemő számára javasolnak anyatejpótlóként (14. táblázat).

[14. TÁBLÁZAT]

 

A hazánkban, a forgalomban lévő tápszerek a legszigorúbban ellenőrzött termékek. (A gyógytápszerek korábbi elnevezés arra utal, hogy sokáig csak gyógyszertári forgalomban voltak). Az Európai Unio szabványa 53 alkotórész tekintetében határozza meg a kötelezően meglévő minimális mennyiséget, míg 29 alkotórész tekintetében megadja a maximális koncentrációt is.

 

A csecsemőtápszerek összetétele

A tehéntej változatlan formában a csecsemő táplálására alkalmatlan és veszélyes!

Ma a tejporból készült tápszereket részesítjük előnyben.

Miért korszerűbbek ezek, mint a régebben alkalmazott tejhígítások? A tápanyageloszlásuk egyenletes, a caseinjük jobban diszpergált, a zsír finomabb eloszlású, könnyebben emészthető, emellett megfelelő fizikokémiai eljárásokkal módosított összetételűek. Például csökkentik a tehéntej magas fehérjeszintjét, a magas caseint albuminra cserélik, dúsítják őket vassal, taurinnal, carnitinnel, a zsírkomponenst növényi zsírokkal komplettálják, helyes Ca/P arányt alakítanak ki, tejcukordúsítást alkalmaznak stb.

A tápszerek fehérje és szénhidrát tartalmát az anyatejéhez közelítik. A fehérje tartalom azonban a tehéntejfehérje rosszabb hasznosulása miatt kissé magasabb általában 1,5g/dl. Különösen nehezen emészthető a csecsemők számára a tehéntej domináns fehérjéje, a casein, így azt legalább fele részben savófehérjére cserélik.

A fehérjetartalom tekintetében a tápszerek speciális formáját jelentik azok a készítmények, melyekben a tehéntej fehérjét hidrolízis útján kisebb polipeptidekre hasítják, csökkentve ezáltal a fehérje antigenitását. A részlegesen hidrolizált készítmények prevencióra alkalmasak. Az allergiára magas rizikójú csecsemők mesterséges táplálásában alkalmazhatók. A nagyfokban hidrolizált készítmények alkalmasak terápiára.

A tápszerek szénhidrát tartalma 7g/100ml körüli. Vagy kizárólag laktóztartalmúak, vagy a laktóz mellett összetett szénhidrátot, legtöbbször maltodextrint, szacharózt vagy keményítőt tartalmaznak. Az összetett szénhidrátok alkalmazását az indokolja, hogy a belölük keletkező glukóz felszívódása így egyenletesebb, bár kétségtelen, hogy női tej ezeket a komponenseket nem tartalmazza. A szacharóz tartalom miatt a tápszer édesebb. A csecsemőt az a veszély fenyegeti, hogy szívesen többet fogyaszt, és a fiziológiásnál nagyobb ütemben gyarapszik.

A zsírtartalom általában 3,5-4g/100ml. Az előállítás során a tehéntejapalú tápszert kiegészítik növényi, vagy állati eredetű esszenciális zsírsavakkal (linolsav, alfa-linolénsav), és újabban hosszúszénláncú, többszörösen telitettlen zsírsavakkal is (arachidonsav, dokozahexénsav). A lipid anyagcsere születést követő adaptációjához choleszterint is kell tartalmaznia a tápszereknek.

A tápszerek ásványi anyag tartalma is változtatásra szorul. Általában az anyatej és tehéntej ásványi anyag tartalma közöttire állítják be: 0,25-0,40g/100ml. Kritikus alkotórész a vas, miután a tehéntejalapú tápszerből csak 4-8% szívódik fel, így a vastartalmat az anyatejének többszörösére kell emelni. Az anyatejből a felszívódás 50%-os.

A vitamin és nyomelem tartalom: a tápszerek D vitamin tartalma általában 40 NE/ 100ml.

A fogyasztott mennyiség függvényében ez beszámítandó a napi szükséglet bevitelének elrendelésekor. Borsod megyében a napfényes órák számának alacsony volta miatt D vitamin gyógyszerkénti bevitelére a szoptatott és mesterségesen táplált csecsemőknek egyaránt szüksége van. Napi 1 csepp olajat - miután a D vitamin zsírban oldódó - ne teában adjuk! Nyelvre, emlőre cseppentve, vagy kevés tejbe.

A tápszerek kalória tartalma: anyatejpótlók esetében 60-75kcal/100ml azaz 251-314 kJ/100ml, az anyatejével megegyezően. A tápszerigény mennyiségileg emiatt megegyezik a szoptatott csecsemőével.

 

(A korszerűtlen tejhigítások közül az Orizás tejhigítás a legelterjedtebb. A forralt, lehűtött, tehéntejből, - forralt, lehűtött Orizás vízzel - ½-es, 2/3-os, ¾-es hígítás készíthető (koraszülött újszülött, 2-12, 1 éves kornál idősebb), 100ml-ként 5% cukorral dúsítható, és pár csepp citromlével savanyítható. Az orizás higítás készítése során 100 ml vízhez a rizsnyák alapú fehérje és cukormentes porból 5g-ot adunk).

 

A mesterséges táplálás alapelvei: a napi adagok száma 5 (4).

  • a mennyiség 150-200-250 ml – étvágytól, életkortól, tápláltságtól függően,

  • a főzelék bevezetési ideje betöltött 3 hónapos kor,

  • napi négyszeri etetés 9-10 hónapos kortól engedhető meg,

  • a natív tej bevezetését ¾ kávé, kakaó formájában 12 hónapos kor után javasoljuk, bár 2-3 éves korig korszerűbb a „követő” tápszerek használata, melyek összetételük tekintetében ideálisan biztosítják a kisdedek igényeit.

 

A mesterséges táplálás során alkalmazható tápszereket a 14. és a 15. táblázat tartalmazza.

[15. TÁBLÁZAT]

 

A mesterségesen táplált csecsemőnek a nagyobb ásványianyag-terhelés miatt többnyire szüksége van napközben folyadékra, különösen a nyári hónapokban, valamint a főzelék és a dara után. Alkalmas ital a forralt és lehűtött víz mellett a világos hársfa-, kamilla- vagy orosz tea és a limonádé.

A tea/víz nem nyugtatószer, hanem a folyadékigény fedezésére szolgál. 12 hónapos kor körül már a vezetékes víz használata javasolható. Az etetések közötti teáztatás, különösen a rostos gyümölcslevek fogyasztása megteremti a túlsúly, a korai fogszuvasodás valamint a krónikus étvágytalanság alapját. Étkezések között csak natúr víz kívánatos, az is csak nagy melegben, lázas állapotban, vagy hányás, hasmenés esetén.

Terjedő helytelen gyakorlat a multivitamin és nyomelem tartalmú készítmények használata. Csecsemőkorban helyes táplálás (szoptatás, tápszeres táplálás) esetén adásuk nemcsak felesleges, de káros is! Zsírban oldódó vitaminok pótlására csak orvosi javaslat alapján van szükség. A vízben oldódóak közül C vitaminra a lázas betegségek idején, és a reconvalescenciában van szüksége.

K vitamin: az újszülöttek K vitamin profilaxisra szorulnak a vitamin szintéziséért felelős bélflóra hiánya miatt. Az érett újszülöttek 2 mg-ot kapnak per os, a koraszülöttek 1 mg-ot intramusculárisan. Később a szoptatott csecsemők a szoptatás idején hetente 2x2mg-ot, a koraszülöttek hetente 2x1 mg-ot kapnak.

A mesterséges táplálás során a tápszereket többnyire por alakú formából készítik, megfelelő minőségű csiramentes vízzel. Az elkészített oldat hűtőszekrényben 24 óráig akkor tartható el, ha minden adagot külön lezárható üvegbe szerelnek ki. Az elkészített tápszeroldat a kórokozók számára igen jó táptalaj! Ez különösen rosszabb szociális helyzetű családoknál nagy fertőzésveszélyt jelent.

Gyakori hiba a mesterségesen táplált csecsemők esetében, hogy miden szokatlan klinikai tünet jelentkezése esetén (étvágytalanság, dyspepsia), tápszerváltásra kerül sor. Ez helytelen! Tápszerváltásra csak akkor van szükség, ha igazolódik az, hogy a csecsemő a korábbi tápszerét valami miatt nem tolerálja (pl. allergiás a tehéntejfehérjére, vagy laktóz malabszorpciós). Ekkor megfelelő összetételű gyógytápszer a megoldás, más esetekben csak a szerzett akut infekció vagy egyéb betegségek kezelése.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.