Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szervezési és vezetési tanok kiemelkedő képviselői

2009.12.21

A szervezési és vezetési tanok kiemelkedő képviselői

 

 

 

A vezetési és szervezési tanok fejlődése a 19-20. század fordulóján új lendületet kapott. A szervezési és vezetési tanok leírása, tudományos igényű megfogalmazása megkezdődött. A kor két kiemelkedő személyisége: az 1856-ban született amerikai Frederick Winslow Taylor és az 1841-ben született francia Henri Fayol. A szervezéstörténet a klasszikus irányzat képviselőinek nevezi őket.

 

Frederick Winslow Taylor

1856-ban született. Szakmunkásként kezdett dolgozni, majd esti iskolában mérnöki diplomát szerzett.

A vezetést ő helyezte tudományos alapokra. Vizsgálati eredményeit számos esetben publikálta.

Megfogalmazása szerint nem a személy meghatározó, hanem a rendszer egésze.

Véleménye szerint kell olyan ember aki szervez és kell aki végrehajtja az utasításokat.

Kettéválasztotta a szellemi és a fizikai munkát. A dolgozók képességét fel kell mérni, és aki nagyon jól – kiemelkedően – dolgozik az kapjon magasabb bért. Azaz az első osztályú munkáért a dolgozó kapjon „első osztályú” bért. Mindenki végezzen a képességének, végzettségének megfelelő munkát.

Ezzel a kijelentésével megalapozta a Task Management (feladat alapú) alapjait.

Véleménye szerint a csoportszellem lefelé húzza az embert, ezért eltörölte a csoportmunkát. Egyik fő műve: A tudományos vezetés alapjai.

A munkafolyamatok racionalizálására törekedett. Pl. A gép mellett dolgozók csuklójára villanyégőt helyeztetett. Ezzel pontosabban lehetett nyomon követni a dolgozók munkavégzését. Mozdulatelemzéssel igyekezett kiszűrni a fölösleges mozdulatokat. Ezt a vizsgálatot szokták nevezni az ergonómiai tudomány kezdetének.

 

Henri Fayol

1841-ben született. Gondolkodásmódjában különbözött Taylortól. Francia bányamérnökként kezdte pályafutását.

A felső vezetés területével foglalkozott. Az egyszemélyi vezetés híve volt.

Meghatározta a főbb vezetési tevékenységeket (törvényszerűségeket).

1., Tervezés

Célok, programok meghatározása a jövőre vonatkozólag. Stratégiai terv: 3-5 évre szól. Operatív terv: maximum 1 évre szól.

2., Szervezés

Szervezet kialakítása, munka megszervezése

3., Irányítás

Adott feladatok végrehajtása utasításokkal.

4., Koordinálás

Folyamatok, szervezetek összehangolása.

5., Ellenőrzés

Feladatok végrehajtásának ellenőrzése.

A felsorolt vezetési tevékenységek máig az alapvető vezetési funkciókat jelentik.

A vezetői szintek 2 nagy csoportját különíti el:

- alsó vezetők: általában csoportvezetőnek nevezzük őket, ők akik a napi funkciókat ellenőrzik, tervezés nem jellemző rájuk,

- felső vezetők: szinte csak a tervezéssel foglalkoznak (stratégiai jövőkép meghatározása).

14 vezetési elvet fogalmaz meg. Például: munkamegosztás, fegyelem, egyszemélyi vezetés, dolgozók bérezése, hierarchia, rend, méltányosság, kezdeményezés.

Henry Ford

A Ford autógyár megalapítója. Megalkotja az első olyan autót, amit futószalagon gyártottak 1913-tól.

Az ő nevéhez fűződik a napi 8 órás munkarend bevezetése. Atyáskodó vezető volt. Dolgozóinak magas bért adott, valamint számukra és családtagjaik részére szociális intézményeket működtetett: óvodát, kórházat.

A viszonylag magas bérrel az volt a célja, hogy dolgozói megtehessék azt, hogy az általuk gyártott autókat meg is tudják vásárolni. Potenciális vevőnek tekintette őket, és hitt abban, hogy ezzel másoknak is példát mutat.

 

Emberközpontú vezetési modell

A középpontban az ember áll, őt tekinti a legfontosabbnak. Megállapításuk szerint az embernek pszichés ösztönzőre van szükségük.

Itt kell megemlíteni a Maslow-i piramist. Maslow szerint az ember szükségletei egymásra épülnek, és amíg az alsóbb szinten lévők nem teljesülnek addig nem juthatunk el a felsőbb szintekig.

 

Önmegvalósítás szükséglete (azzá váljunk, amire képesnek érezzük magunkat)

Elismerés, megbecsülés iránti szükséglet (mások elismerésére várunk)

Szeretet szükséglete (másokhoz tartozni, befogadottnak lenni)

Biztonsági szükséglet (egészség, életszínvonal)

Fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság, álmosság, szexuális szükségletet)

 

 

 

 

 

McGregor

Híressé vált munkájában (X-Y elmélet) két olyan előfelvetés rendszert ír le, amely egy-egy korszak vezetőinek gondolkodását tükrözte beosztottjaikról.

 

McGregor abból indult ki, hogy minden vezető tevékenysége, döntése mögött felfedezhetők az emberi természetről és viselkedésről alkotott feltételezések.

A klasszikus iskola vezetőinek az emberi természetről alkotott hiedelmeit az X elmélet tartalmazza, míg az Y elmélet ennek ellentéte. Ez a rendszer az emberi erőforrás (Human Relations) irányzat emberfelfogását tükrözi.

X Y

 

az ember alapvetően idegenkedik a munkától és kerüli azt, mivel lusta

az ember nem idegenkedik a munkától, hanem kívánatos számára a vele járó szellemi és testi erőfeszítés

az ember külső kényszerből dolgozik, ezért ellenőrizni, irányítani, büntetni kell a szervezet céljai érdekében

az ember elkötelezetté kell tenni, és akkor nem külső kényszerből fog dolgozni

az átlagember nem szereti a felelősséget, ezért irányítani kell

kicsi az ambíciója, biztonságot akar

az ember élvezi a kihívást, megfelelő feltételek esetén elvállalja, sőt keresi azt

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.