Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A vezetés - szervezés története

2009.12.21

A vezetés-szervezés és a szervezetelmélet kialakulása és történeti fejlődése

 

Az ipari fejlődés korai fázisai

 

Vezetési - szervezési problémák évezredek óta léteznek. Az egyiptomiak több évtizedig, évszázadig tartó építkezéseitől, az állami, az egyházi és a katonai élet minden területén jelentkeztek vezetési-szervezési feladatok. A szervezet mélységi és szélességi tagoltságának vagy például a lineáris szervezetnek a gyökereit már a különféle vallásoknál, illetve a katonaságnál is megtalálhatjuk.

A vállalkozásokkal, vállalatokkal kapcsolatos vezetési-szervezési kérdéseknek természetesen jóval később, döntően az ipari forradalom után nőtt meg a jelentősége. Ez elsősorban a textilipart, a fegyvergyártást érintette

A fegyvergyártás az, ahol leginkább szükség volt a céltudatos vezetési-szervezési tevékenységre. Az egyik legismertebb amerikai hadiüzem, a United States Army´s Armory at Springfield például közvetlenül a hadsereghez tartozott, tisztek látták el a gyár vezetését is.

A 19.-20. század fordulójától, az ipari fejlődés felgyorsulásával mind Amerikában, mind Európában gyakorlati és elméleti szempontból egyaránt egyre tudatosabbá vált a vezetési és szervezési problémák kezelése. A hasonlóság mellett azonban különbségek is mutatkoztak az észak–amerikai és az iparosodó európai országokat is viszonylag jól reprezentáló német fejlődésben. A szervezés fő területe a termelés volt, ez jelentette a hasonlóságot. A különbség kialakulásában a vasút megjelenése és térhódítása játszott fontos szerepet. Az amerikai infrastruktúra szinte teljes hiánya, valamint a hatalmas távolságok elősegítették a vasúti társaságok nagymértékű növekedését és terjeszkedését.

 

 

Az Egyesült Államokban:

 

  1. Tradíció hiányában új menedzsment-módszerek és elvek születtek.

  2. A vállalati méretek és a földrajzi távolságok következtében a központ elkülönült az egyes területi egységektől. A központi vezetésnek ezért a hatáskör-delegálás, és a horizontális koordináció problémáival is foglalkozni kellett.

  3. Viszonylag gyorsan elkülönült a tulajdonosi és a menedzseri funkció.

 

Az iparosodó Európában:

 

A vasút megjelenése kevésbé hatott a vezetési-szervezési elvek, ismeretek változására. A következő tényezők hatottak inkább:

 

  1. Az iparvállalatok is főleg az állami bürokráciában, szervezeti rendben használatos szervezési szokásokat, módszereket adaptáltak.

  2. A vezetésben és a szervezésben szinte csak a hierarchikus, vertikális típusú koordinációs problémákkal foglalkoztak. Ideállá vált a centralizált nagyvállalat.

  3. A tulajdonosi és a menedzseri funkciók sokáig nem váltak szét. A bizalom, a lojalitás hiányában a családtagokon kívül mást általában a tulajdonosok nem vontak be a vezetésbe.

 

A vezetési és szervezési tanok fejlődése a 19-20. század fordulóján új lendületet kapott. A szervezési és vezetési tanok leírása, tudományos igényű megfogalmazása megkezdődött. A kor két kiemelkedő személyisége: az 1856-ban született amerikai Frederick Winslow Taylor és az 1841-ben született francia Henri Fayol.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.