Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


64 - 66. tétel

2010.01.31

64. A máj betegségei

 

Fertőzéses megbetegedések.

A vírusos májgyulladás (hepatitis A vagy B), mérgek és toxikus anyagok (arzén, foszfor, kloroform), baktérium (Streptococcus, Staphylococcus, spirochaeták, typhus) következtében alakulhat ki. A fertőzés lezajlása után teljes gyógyulás, májsejtelhalás (az elhalt májsejtek helyén kötőszöveti felszaporodással zsugormáj, cirrhosis hepatitis alakulhat ki), vagy teljes májelégtelenség (májkóma) következhet be.

A toxikus májártalmak ugyancsak a májsejt pusztulását, majd az elpusztult májsejtek helyét kitöltő kötőszövet felszaporodását (cirrhosis) hoznak létre. Okai: vegyi anyagok, toxinok, egyes hormonok (tiroxin), alkohol. A máj állománya zsugorodik, a májban lévő vénák és epeutak összenyomódnak, epepangás alakul ki. A májban nem termelődnek véralvadási faktorok, így hiányukban vérzések léphetnek fel a gyomorban, a belekben és a nyelőcsőben.

A májsejtek elégtelen működése miatt az epefesték bejut a májsinusokba és a vérbe is. Emiatt hepatocelluláris icterus (Hepatocellularis, peranchymas icterus: akut vagy krónikus májsejt pusztulás miatt jön létre – a májsejtek sérülése miatt az indirekt bilirubinból nem képződik megfelelő mértékben direkt bilirubin, és a képzett direkt bilirubint sem képesek kiválasztani. A vérben a direkt és indirekt bilirubin is felszaporodik, ezért a vizeletben is találunk bilirubint. A széklet világosabb színű lehet, a vizelet sötétebb.) alakul ki. Megnő a direkt és az indirekt bilirubin szintje a vérben, ami a központi idegrendszert károsítja. Az epe elfolyása akadályozott, így az epekapillárisokból visszajut a vérbe. Az így kialakult sárgaság a mechanikus vagy elzáródásos icterus. Epekő, daganat, vagy a környezetből eredő kompresszió miatt alakulhat ki. A bélbe nem jut el a zsírok emésztéséhez nélkülözhetetlen epe, ezért a zsír egy része emésztetlenül kerül a székletbe (steatorrhoea).

 

Az epeutak és az epehólyag megbetegedései

Az epeutak leggyakoribb elváltozása az epekő vagy a daganat, mely akadályozza az epe elfolyását. Az epehólyagban a gyulladás és a kőképződés (cholelithiasis) a leggyakoribb. A kőképződés oka az epepangás, vagy más ok miatti kristályosodási folyamat indul el és vezet az epekő vagy homok képződéséhez. Ha az epekő elmozdul a helyéről, ingerli a nyálkahártyát, heves görcsös fájdalmat okoz. A közös epevezetékbe (ductus choledochus) ékelődött kő gátolja az epeelfolyást (cholestasis). Az epeelfolyás akadálya miatt az epefesték bejut a vérkeringésbe és sárgaságot (obstrukciós icterus - Az obstrukciós icterus klinikai tünetei: a sclera (és a bőr) sárga színe, sötétbarna vizelet, világosabb színű széklet. Kísérő tünetek lehetnek: láz, jobb bordaív alatti fájdalom vagy a jobb lapockatájra sugárzó görcsös, övszerű felső hasi fájdalom, étvágytalanság, fogyás. Nyomásérzékenység (jobb v. mindkét bordaív alatti), tapintható epehólyag, tapintható rezisztencia. Mechanikus, obstructios icterus: oka epepangás, amely a májon kívüli akadály miatt jön létre. Ez lehet kő, szűkület, megnagyobbodott hasnyálmirigy. A vérben felszaporodik a direkt bilirubin, mely a vizeletben is kimutatható, nincs azonban a vizeletben urobilinogén. A székletbe sem jut szterkolibilin, emiatt a széklet világos, teljes elzáródáskor fehér, agyagszerű. Leggyakoribb obstrukciós icterust kiváltó epebetegség az epekövesség (cholelithiasis), amely a civilizált ember betegsége. Minden életkorban előfordul, nőknél gyakrabban, mint férfiakon.) okoz. A pangás miatt az epehólyag erősen kitágul (hydrops vesicae felleae), amely súlyos esetben perforálódhat, súlyos hasi katasztrófát okozva. Az elzáródás miatt az epefesték nem jut be a székletbe, ezért ez világos, agyagszínű (acholiás).

Az epehólyag gyulladás (cholecystitis) oka legtöbbször bakteriális (E. coli, Staphylococcus, Proteus, Salmonella) fertőzés.

65. A hasnyálmirigy betegségei

 

Toxikus hatásra:

Fibrocystás degeneráció jön létre, amely az enzimtermelés részleges vagy teljes megszűnését vonhatja maga után.

 

Veleszületett betegségei:

Veleszületett, öröklött megbetegedés a mucoviscidosis (cystás fibrosis), amely genetikus hiba miatt mindegyik exokrin mirigy szekrétumának nagyfokú besűrűsödésével jár, a mukoproteidek kóros szerkezete miatt. Krónikus légúti és emésztőrendszeri panaszokat okozó betegség. Több szerevet érintő megbetegedés, melyben a nyákot termelő mirigyek (pl.: hasnyálmirigy), a normálisnál sűrűbb váladékot termelnek, ami elzárja a kivezető csövet, így pangás alakul ki, aminek következménye a sorvadás. Érinthet 1-1 szervet vagy egyszerre többet is. Jelentkezhet újszülött korban, de inkább a csecsemőkorban alakulnak ki a tünetek.

Tünetek

  • Újszülött korban jelentkezhet a meconium okozta bélelzáródás, mert a széklet túl sűrű, tapadós- ez a bél kórós nyáktermelésének és a hasnyálmirigy enzimjének hiánya okozza

  • Erős, ugatásszerű köhögési rohamok: a légutak nyálkahártyájában lévő mirigyek sűrű, tapadós váladéka elzárja a hörgőcskéket

  • Emésztőrendszeri panaszok: az elzáródás miatt az emésztőenzimek nem tudnak a gyomorba jutni, ezért a tápanyagok emésztése csak félig történik meg. Soványság, vérszegénység, erőtlenség, nagy tömegű, zsírfényű, bűzös széklet jellemzi.

  • Izzadsággal nagy mennyiségű sót, elektrolitokat veszít, ami a szervezet elektrolit egyensúlyának zavarához vezet.

A betegségnek oki kezelése nincs, csak a tüneteket és a fertőzéseket kezelhetjük.

  • A légúti tünetek kezelésére nyákoldók, köptetők szolgálnak, felülfertőződéskor antibiotikum adása szükséges

  • Az orvos olyan tápszert ír fel, melynek emésztéséhez kevesebb enzim szükséges

  • A betegség kezelésében a diéta fontos szerepet játszik. A jó testi állapot megőrzése érdekében, nagyobb kalória bevitel szükséges, mint a hasonló korú, egészséges gyermekek esetén- ezt a zsírok emelt bevitelével biztosíthatja, de ehhez szükséges hasnyálmirigyenzim-készítmények adása

 

Gyulladás miatt:

A hasnyálmirigy enzimszekrécióját a mirigy gyulladása is csökkentheti. Akut pancreatitisben bakteriális vagy steril gyulladás is keletkezhet. Alkohol fogyasztása vagy zsírosabb étkezés lobbanthatja fel a pancreatitist (akut recidiváló pancreatitis). A krónikus pancreatitis jellemző következménye, hogy a széklet emésztetlen zsír és fehérjerészeket tartalmaz.

Az akut pancreatitis súlyosabb formája az akut pancreasnecrosis. A pancreas – kivezetőcsövekben a pancreasnedv besűrűsödése miatt dugó (plug) képződik, amely elzárja az enzim kiáramlási útját a dudenumba. A szervben apró szövetsérülések keletkeznek, megindul a mirigy önemésztődése, melynek minden a hasüregben lévő fehérje és zsírtartalmú szövet áldozatul esik.

A hasnyálmirigy gyulladás/ Pancreatitis acuta/

Oka: epekövesség

alkoholizmus

Általában bőséges étkezés után alakul ki

Tünetek: -hirtelen kezdődő,erős felhasi övszerü fájdalom

-puffadás, hányinger, hányás

  • renyhe bélmozgás-- néma has

  • hőemelkedés, láz

  • gyakran sokkos állapot alakul ki

  • gyorsult We, emelkedett fehérvérsejtszám

  • magas se. amiláz és vizelet amiláz szint

  • magas vércukorszint

 

Gyógyitás: ágynyugalom

diéta: koplalás- infúzió

a gyomornedv leszivása

fájdalomcsillapitás

Antibiotikum

Idült hasnyálmirigy gyulladás

Oka: -alkoholizmus

- immunfolyamat

Tünetek:- étkezés vagy pszichés megterhelés után jelentkező hasi fájdalom

  • puffadás

  • testsúlycsökkenés

  • a széklet hasmenéses vagy szorulásos

  • Gyógyitás: Diéta: zsirszegény

  • Szigorú alkoholtilalom

  • enzimkészitmény- Kreon

  • mütét

 

Daganatai:

A pancreas daganatai között a cystosus elfajulás és a carcinoma fordul elő gyakran.

1/ Jóindulatúak: cysták

2/ Rosszindulatúak: karcinomák

  • főleg idősebb férfiakon jelentkezik

  • fájdalmatlan sárgaság a vezető tünet

Gyógyitás: Mütét

66. A belek betegségei

 

A vékonybél működészavarai

A veleszületett betegségek legtöbbje enzimdefektusból eredő felszívódási zavar. Ilyen a coeliakia, amikor a csecsemő nem képes a liszt sikérjét megemészteni, és az emésztetlen metabolitok izgatják a bélfalat, gyulladást és hasmenést okozva. A betegség általában 4 – 6 éves korban magától megszűnik. Gyakori betegség még a laktózemésztési elégtelenség vagy a mucoviscidosis.

A szerzett vékonybél elváltozások között első helyen állnak a gyulladások. Bakteriális fertőzések, toxinok, az enyhe gyulladástól a fekélyig, necrosisig okozhatnak elváltozásokat. A gyulladás gyógyulása után a felszívóképes nyálkahártya felszíne kisebb lesz.

Felszívódási zavarok. Ilyen például a glükózfelszívódási képtelenség vagy a Hartnup – szindróma, amikor a neutrális aminosavak nem szívódnak fel. A bázikus aminosavak felszívódási zavara a vizeletben cisztin megjelenésével jár (cystinuria). Másik gyakori betegség amikor a vékonybél falán egy fehérjetermészetű anyag rakódik le (amiloid) és a bélfal megvastagodását okozza. Ez az amiloidózis.

A felszívódási zavarok következményeképpen hiányállapotok léphetnek fel (hypo vagy avitaminosis, fehérjehiányos állapot). A fel nem szívódott molekulák a bélbaktériumok hatására rothadásnak indulnak, fokozott perisztaltikát, hasmenést, gázképződés okozva. Külön említést érdemel az ulcus pepticum kórképe, amelynek legjellemzőbb megnyilvánulása a gyomor és nyombélfekély, mely gyakran hiperszekrécióval jár.

A vékonybél disztális szakaszának jellemző betegsége az ileitis terminalis (Chron - féle betegség). Gyulladás az ileocoecalis tájon, mely lezajlása után nyálkahártya – laesiot hagy maga után.

A vékonybél funkcionális működészavarai. A gyorsult perisztaltika, melynek oka lehet gyulladás, bakteriális fertőzés, pszichés labilitás, dohányzás. A hipermotilitás a béltartalmat gyorsan továbbítja, ezért megrövidül a felszívódásra rendelkezésre álló idő. A bélmotilitás csökkenése (obstipatio) melynek okai lehetnek: alkati sajátosság, kevés mozgás, egyoldalú táplálkozás, lázas betegség, bizonyos gyógyszerek szedése, de gyakran előfordul mérgezések vagy hasi műtétek után. A bélmozgás teljes leállása az ileus. A mechanikus ileus oka daganat, bélcsavarodás (strangulatio), megkeményedett béltartalom (scibala), becsípődés (sérvkizáródás). A paralitikus ileus az idegrendszer bénulása miatt következik be.

 

A vastagbél működészavarai

A vastagbél fejlődési rendellenessége a megacolon. Ennek lényege, hogy kevés a perisztaltika, a bél tónusa fokozott. Az érintett bélszakasz feletti részen a colon extrém módon kitágult.

A gyulladásos betegségek között a leggyakoribb a féregnyúlvány (appendix) fertőzéses

gyulladása az appendicitis (vakbélgyulladás). Ismert megbetegedés még a colonnyálkahártya allergiás vagy bakteriális gyulladása, a colitis. Különleges autoimmun eredetű forma a colitis ulecrosa, amikor a nyálkahártyán vérző fekélyek jelennek meg.

 

A bélrendszer általános működészavarai

Daganatok. A hámsejtek rosszindulatú elfajulásából carcinoma (bélrák), a mirigyekben pedig adenoma léphet fel. Gyakori elváltozás a polyposis, mely a nyálkahártyán fekvő vagy ahhoz kapcsolódó jóindulatú daganat.

Bélférgesség. Előfordulhatnak: protozoonok, metazzonok, galandférgek, nematódák, ascarisok, enterobiusok. A bélférgek táplálékunkat a bélnedvből maguk számára hasznosítják, elszaporodásuk hiánybetegségek kialakulásához vezet, gyakran allergiás reakciókat is kiváltanak.

Funkcionális bélműködési zavarok

Hasmenés (diarrhoea). Gyakori híg széklet ürítése. Tápanyagokban gazdag tökéletlenül emésztett béltartalom jut a vastagbélbe. Leggyakrabban ételmérgezés, fertőzés, vegetatív működési zavar, hyperthyreosis okozhatja.

Itt említendő az erjedéses, rothadásos dispepsia, mely bélfertőzés és emésztőenzimhiány nyomán fellépő emésztési zavar.

Székrekedés (obstipatio). A motilitás hiánya vagy lassúsága okozhatja. Formái: hypotoniás obstipatio (keveset mozgó, legyengült szervezetűeknél) és spasztikus obstipatio.

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.