Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


70 - 72. tétel

2010.01.31

70. A vas anyagcseréje

 

Ásványi anyag – szükséglet

A mennyiségi felvétel mellett fontos az egyes ásványi anyagok meghatározott arányban való felvétele. A vas hiánya a vérképzésben, a kobalt hiánya a hemoglobinszintézisben okoz zavarokat. A jód a tiroxinképzésben, a fluor a fogzománc keménységének biztosításában nélkülözhetetlen. Túl sok ásványi anyag bevitele viszont károsítja a szervezet működését, pl. a vas és a réz a májban okozhatnak elváltozásokat (haemochromatosis).

 

Vasanyagcsere
Napi vasvesztés: férfiak: 1 mg, menstruáló nők: 2 mg, terhesek: 3 mg
Szervezet vaskészlete az alábbiak szerint oszlik meg:

  • Haem-vas ( 70 % ) 1 g haemoglobin ( Hb ) 3.4 mg vasat tartalmaz.

  • Raktárvas ( 18% )

  • Myoglobin és enzym vas : 12%

  • Transport vas: 0.1% Transferrinhez kötött vas

A vas homeostasisa kettős mechanizmus révén valósul meg: A RES- macrophagok által szabaddá tett hem-myoglobin -és enzymvas visszanyerése. A vas vagy direkt ferritin, vagy haemosiderin formájában tárolódik, vagy közvetlenül a vér transferrinjéhez kapcsolódik.
Felszívódás a bélből: a szervezet vastartalmának regulátioja - szűk határok között - a proximalis vékonybélben történő felszívódás kapcsán válik lehetővé. Itt főleg a Fe ( II ) szívódik fel. A táplálékvas biológiai elérhetősége egyensúlyban levő vasanyagcsere esetén 10% alatti, vashiány esetén viszont 25%-ig emelkedhet.
A mucosasejtek transport rendszerében két cytoplasmaticus fehérje vesz részt:
- mucosa transferrin: a gyorsan cserélődő vas pool ( transport pool ) regulatiojában
- mucosa ferritin: a lassan cserélődő vas pool ( raktár pool ) regulatiojában
Vastransport a vérben:
A vas a vérben transferrinhez ( béta1 globulin ) kötődik. A transferrin vaskötő képességének normálisan csak egyharmada van kihasználva.
Alacsony vasszint okai:
1. vashiány (transferrin szint emelkedik)
2. idült gyulladás, fertőzések, daganatok: a vas leadás a RES-ből gátolt. (transferrin szint csökken)
Raktárvas:

A ferritin és haemosiderin intracellularisan ( RES + parenchyma ) a májban, a csontvelőben, a többi a lépben és más szövetekben, pl. izomban helyezkedik el.
a./ Ferritin ( vízben oldódó ) : egy fehérjeburokból ( apoferritin ) és egy magból ( Ferri-hydroxid - foszfát micelliumok ) áll.
A serum ferritin szint jól korrelál a szervezet egész vaskészletével. Kórosan alacsony ferritin érték vashiányt bizonyit.
b./ Haemo/-siderin ( vízben nem oldódó ) : fénymikroszkóppal sárgásbarna szemcsék formájában ismerhető fel.
Elektromikroszkóposan siderosomáknak ( lysomáknak ) felelnek meg, amelyek denaturált ferritin részecskék autophagocytosisa útján keletkeznek. Vastúlterhelés esetén a siderin szemcsék nagyobb számban jelennek meg a macrophagokban és parenchyma sejtekben ( pl. máj ) .

Vashiány és vashiányos anaemia
Előfordulás: A reproduktiv korban levő nők Európában kb. 10%-a , a fejlődő országokban csaknem 50%-a vashiányos.
Aetiológia:
1. Csökkent bevitel ( csecsemők, kisgyermekek, vegetarianusok )
Napi ajánlott táplálékvas bevitel: férfiak: 12 mg, menstruáló nők: 15 mg, terhesek: 30 mg
2. Csökkent felszívódás: gyomorresectio utáni állapot, malabpsortios syndroma
3. Fokozott szükséglet ( növekedés ) ( terhesség, szoptatás, sportolók ) - B12 vitamin hiány
substitutios kezelésekor is !
4. Vasvesztés chronicus vérzés a vashiány leggyakoribb oka ( az esetek 80%-a )
Emésztőrendszeri vérzések: fekély, erosiv gastritis, nyelőcsővarix vérzések, carcinoma,
vastagbél diverticulosis, haemorrhoidalis csomók, horgasféreg infectiok, stb.
Klinikum:
Ha a vashiány tünetei megelőzik az anaemiát sideropeniáról, vagy latens vashiányról beszélünk.
1. Bőr és nyálkahártya tünetek: barázdált körömképződés, kanálköröm, koilonychia ),
törékeny köröm, diffus hajhullás, chronicus, recidivaló aphtak a szájnyálkahártyán, száraz bőr, viszketés
2. Esetleges aspecifikus psyches vagy neurológiai eltérések: fejfájás, koncentráció csökkenés,
ingerlékenység,
3. Általános anaemia tünetek: halvány bőr ( bizonytalan ) és nyálkahártyák ( biztosabb )
Lab.: a vashiány stadiumai:
1. prelatens vashiány ( raktárvas hiány ):
- Serum ferritin és csontvelővas csökken
- Fe- felszívódás nő
2.Latens vashiány ( vashiányos vvs képzés ):
fentiek mellett serum vas csökken, transferrin nő, csontvelői sideroblastok csökken,
3.Manifest vashiány = vashiányos anaemia,
- a fentiek mellett Hb, vvs, haematokrit csökken
Therapia:
1./ oki
2./ tüneti: vaspótlás
Indicatio: valódi vashiány. Alapvetően két vegyértékű oralis vasat kell adni. Parenteralis vaskezelés csak kivételesen indokolt:
- gyulladásos gyomor-bélbetegségben
- malabsorptios syndromában
- oralis kezelés súlyos mellékhatásai esetén ( pl. fekélyképződés )
Ellenjavallat: gyulladás, fertőzés, tumor okozta és más normális ferritin szinttel járó anaemia; haemosiderosis és haemochromatosis ( kórosan emelkedett ferritin szint ).
2. Parenteralis vaskezelés:
- Parenteralisan mindig csak három vegyértékű vasat adjunk.
- A vasat tisztán, különösen nem redukáló anyagokkal ( pl. C-vitamin ) keverve adjuk!
Adagolás: mivel a plasma vaskötő képessége igen csekély ( biológiai elérhetőség 3-4 mg vas/ liter plasma, ez megfelel egy 20 mg-os felnőtt dózisnak! ). Az ennél nagyobb mennyiségű parenteralis vas toxicus hatású.

71. A nyomelemek anyagcseréje a vason kívül

 

Ásványi anyag – szükséglet

A mennyiségi felvétel mellett fontos az egyes ásványi anyagok meghatározott arányban való felvétele. A kobalt hiánya a hemoglobinszintézisben okoz zavarokat. A jód a tiroxinképzésben, a fluor a fogzománc keménységének biztosításában nélkülözhetetlen. Túl sok ásványi anyag bevitele viszont károsítja a szervezet működését, pl. a vas és a réz a májban okozhatnak elváltozásokat (haemochromatosis).

 

Ásványi anyagok, nyomelemek

Az ásványi anyagok a test tömegének mindössze 4%-t teszik ki. A kicsi arányhoz képest hatalmas a jelentőségük, ugyanis katalizátorként szabályoznak olyan fontos életfolyamatokat, mint pl.: a növekedés, a megfelelő immunműködés, a sav-bázis egyensúly, vagy az energiatermelés.

Az ásványi anyagoknak kiemelt szerepük van a test egészséges működésének fenntartásában, és a betegségek megelőzésében. Attól függően, hogy a szervezetnek milyen mennyiségben van szüksége rájuk makroelemeknek ill. mikroelemeknek vagy nyomelemeknek nevezzük őket.

Az előbbiből átlagosan 100mg-ra van szükségünk naponta. Ilyenek pl.: a nátrium, kálium, kálcium, magnézium, foszfor. A nyomelemekből - vas, cink, mangán, szelén - csak átlag napi 15mg mennyiségben van szüksége a szervezetünknek.

 

Ásványi anyagok, nyomelemek

Amiben bőségesen található

Amit táplál, segít és erősít

Ami a hiányát jelzi

Kálcium

szójabab, tejtermékek, tojás, hal, teljes kiőrlésű gabonák, magok, diófélék, zöldfőzelékek, káposzták, spenót, brokkoli

csontfelépítés, fogak, véralvadás, idegek, izmok, szív

csontritulás, puha csontok, fogszuvasodás, bőrproblémák allergia, gyulladások, stresszérzékenység, ödéma

Magnézium

szójabab, tejtermékek, tojás, hal, teljes kiőrlésű gabonák, élesztő, diófélék, magvak, zöldfőzelékek, füge, citrom

anyagcsere, enzim működés, izmok, idegek, véredények, koleszterinszint csökkentő

izomgörcsök, migrén, idegesség,

Vas

húsok, máj, tojás sajt, szárnyasok, zöldségek, dióbab, spárga, spenót, osztriga

vérképzés, növekedés

vérszegénység

Cink

tengeri hal, osztriga, tej, tojás, húsok, búzacsíra, élesztő, mustár, tökmag

enzimműködés, sejtanyagcsere, fehérjeszintézis, potencianövelő, agyműködés serkentő, modernizációs mérgek elleni védelem, bőr

vérsav báziszavarok, mamóriazavar

Foszfor

szójabab, tejtermékek, tojás, hal, teljes kiőrlésű gabonák, szárnyasok, diófélék, magvak, élesztő, zöldségek

csontfelépítés, fogak, anyagcsere

étvágytalanság, fogproblémák

Jód

tengeri hal, csukamájolaj, tengeri só, tojás

anyagcsere, pajzsmirigy

golyvaképződés, vitalitási problémák, száraz bőr, törékeny haj

Nátrium

sajt, hal, zöldségek, sárgarépa, fehérrépa, só, marhahús, vese, velő

vérnyomás, idegek, izmok, vízháztartás

izomsorvadás, szem, orrnedvesség, epehólyag bántalmak, étvágycsökkenés

Kálium

szójabab, sárgabarack, tejtermékek, hal, szárnyasok, teljes kiőrlésű gabonák, dió, magok, élesztő, gomba, zöldségek, paradicsom, torma, banán, citrusfélék

idegrendszer, vese, szív, salaktalanítás

légzési zavarok, szívműködési problémák, álmatlanság, levertség, szorongás, bőrpanaszok, allergia

Fluor

hal, húsok, máj, teljes kiőrlésű gabonák, tojás, dió

csontfelépítés, fogak

puha csontok, fogszuvasodás

Króm

szárnyasok, tengeri hal, kagyló, rák, kukorica, olaj, élesztő

energiastabilizáló, cukor anyagcsere serkentő (inzulin), fehérje beépítő (izomnövelő), testzsír csökkentő, öregedés gátló

cukorbetegség, szívbetegség, izomsorvadás, impotencia, koleszterinszint emelkedés

Klór

tengeri moszat, olajbogyó, asztali só

vérsav bázis egyensúly

haj hullás, fog hullás

Réz

szárazbab, borsó, búza, szilva, marha máj, tengeri hal

vasfelszívódást segíti

vérszegénység, ödéma hajlam

Mangán

teljes kiőrlésű gabonák, zöldfőzelékek, borsó, sárgarépa, fehérrépa, tojássárgája, dió

pajzsmirigyhormon-képzédős, csontok, emésztés

fáradtság, idegesség, izomreflex probléma

Molibdén

teljes kiőrlésű gabonák, korpa, hüvelyesek, bab, szójakészítmények, zöldfőzelékek, zeller, cékla, fokhagyma

allergia ellen, purin, anyagcsere javító, hámsejtképző, csontképző, májműködés, káros anyagok lebontása, immunjavító

csont problémák, fog problémák, vérszegénység, köszvény, izületi bántalmak, vesekő, pontencia zavarok

Kén

sovány marhahús, szárazbab, hal, tojás, káposzták

haj, bőr, köröm, oxigén egyensúly, bakteriális fertőzés leküzdése

bőrbántalmak, máj problémák, epe problémák

Szelén

búzacsíra, zabkorpa, tonhal, vöröshagyma, fokhagyma, paradicsom, brokkoli

káros anyagok elleni védelem, modernizációs mérgek elleni védelem, immunjavító, öregedésgátló, reuma elleni védelem, daganatok elleni védelem

reuma, immungyengeség, stressz hajlam, kimerültség, keringési zavarok, szívelégtelenség, cukorbetegség, vesekárosodás, allergia, daganatra való hajlam

Vanádium

hal

enzimműködés, zsíranyagcsere

koleszterinszint emelkedés

Kobalt

tejtermékek, tengeri hal, húsok, vese

vörös vértestképzés

vérszegénység

Víz

minden folyadék, ásványvizek

valamennyi életfunkciót üzemelteti, diéta és emésztés segítő

kiszáradás, fáradtság, fejfájás, levertség, kellemetlen lehellet, étvágytalanság, csökkent koncentrációs képesseg, szédülés

72. Az elhízás definíciója, előfordulása, felosztása

 

Energiamérleg

Ha a szervezetbe bevitt energia értéke tartósan meghaladja a mindennapi felhasználás mértékét, az energiaegyensúly a túltápláltság irányába eltolódik. Az abszolút túltápláltságkor a bevitt táplálék energiaértéke több a szükségesnél. Korunk egyik nagy problémája, népbetegség, mely számos betegség (vérkeringési, szív, és anyagcsere-betegségek) kockázati faktorává vált. Relatív túltápláltságkor valamelyik tápanyag aránytalan felvétele okozza a zavart. Abban az esetben is kialakul, ha a táplálékbevitel normális, de a felhasználás aránytalanul kevés.

A túltáplálás bármelyik formája elhízáshoz (obesitas) vezet. Megállapításánál figyelembe kell venni a normális testtömeghez viszonyított gyarapodás mértékét, melyre a normál testtömegtáblázatok (normogramok) használhatók. A legegyszerűbb számítás szerint testmagasság cm-ben – 100=optimális testtömeg kg-ban. Eredetét tekintve az elhízás lehet exogén, vagy endogén. Az elhízás következményei befolyásolják a szervezetet, pl. a túltápláltak várható élettartama rövidebb, és hajlamosabbak keringési és szívelváltozásokra, anyagcsere-betegségekre. Az endogén elhízás esetén gyakran mutatható ki a neuroendokrin – rendszer működészavara (Cushing – kór, hypothyreosis, dystrophia, adiposogenitalis).

 

Az elhízás definíciója:

Az elhízás anyagcsere folyamatok genetikai, központi idegrendszeri vagy endokrin és környezeti hatásokra létrejövő zavara, amely az energiaháztartás egyensúlyának módosulását okozza. Ez a folyamat a táplálékfelvétel növekedésében és/vagy az energia leadás csökkenésében nyilvánul meg, majd fokozott zsírraktározáshoz vezet. A súlytartó fázisban a kövérség megtartása már kisebb energia bevitellel is lehetséges. Ebben a szakaszban is további szabályozási zavarok, társuló betegségek alakulhatnak ki. Az elhízás tehát krónikus és recidiváló betegség, amely tartós kezelést igényel, testsúlycsökkentés, majd súlytartás céljából.

 

Az elhízás előfordulása:

Korábbi becslések hazánkban az elhízás előfordulását kb. 30 százalékra tették.Az első nagyobb számú felmérés 1980-ban került ismertetésre. 11000 közalkalmazott közül több mint 800 személy krónikus betegség miatt állt gondozás alatt. Körükben az elhízás 39 százalékban fordult elő. 1968-tól 10 éven át történő követésük az elhízás évről évre növekvő tendenciáját mutatta valamennyi korcsoportban. (Halmy 1980)

1985 és 1988 között Bíró és munkatársai 16641 személyre kiterjedő országos vizsgálatot végeztek. A férfiak 58 százaléka, a nők 62 százaléka számolt be túlsúlyról illetve elhízásról. Munkájukat 1992 és 1994 között folytatva 11 megyében 2559 személyt vizsgáltak meg közel azonos eredményre jutva. 1989-ben Százhalombatta lakosságának vizsgálata az elhízás 31 százalékos előfordulását mutatta. Az elhízás mértéke körükben az iskolázottsággal ellentétes irányú összefüggést mutatott. (Halmy 1992)

A Belügyminisztérium és szerveihez felvételre jelentkezők vizsgálata 1992 és 1998 között évente változást mutatott. 1998-ban 21000 rendőr országos vizsgálata az elhízás 18 százalékos előfordulását igazolta a fiatalabb korosztályokban észlelt emelkedő tendenciával. (Halmy 1999)

Az idézett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy az elhízás a népesség mintegy egyötödét sújtó betegség, amely a kb. 40 százaléknyi túlsúlyos csoporttal együtt a lakosság több mint felét érinti.

Az elhízás felosztása:

Egyszerû (idiopátiás) elhízás

Anyagcsere és/vagy endokrin eredetû elhízás

hypothalamus eredetû

Cushing-szindróma

hypothyreosis

policisztás ovarium szindróma

Gyógyszerek okozta elhízás

Genetikai eredetû elhízás

Laurence–Moon–Biedl-szindróma

Carpenter-szindróma

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.