Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


73 - 75. tétel

2010.01.31

73. Az elhízás külső és belső okai

 

Energiamérleg

Ha a szervezetbe bevitt energia értéke tartósan meghaladja a mindennapi felhasználás mértékét, az energiaegyensúly a túltápláltság irányába eltolódik. Az abszolút túltápláltságkor a bevitt táplálék energiaértéke több a szükségesnél. Korunk egyik nagy problémája, népbetegség, mely számos betegség (vérkeringési, szív, és anyagcsere-betegségek) kockázati faktorává vált. Relatív túltápláltságkor valamelyik tápanyag aránytalan felvétele okozza a zavart. Abban az esetben is kialakul, ha a táplálékbevitel normális, de a felhasználás aránytalanul kevés.

A túltáplálás bármelyik formája elhízáshoz (obesitas) vezet. Megállapításánál figyelembe kell venni a normális testtömeghez viszonyított gyarapodás mértékét, melyre a normál testtömegtáblázatok (normogramok) használhatók. A legegyszerűbb számítás szerint testmagasság cm-ben – 100=optimális testtömeg kg-ban. Eredetét tekintve az elhízás lehet exogén, vagy endogén. Az elhízás következményei befolyásolják a szervezetet, pl. a túltápláltak várható élettartama rövidebb, és hajlamosabbak keringési és szívelváltozásokra, anyagcsere-betegségekre. Az endogén elhízás esetén gyakran mutatható ki a neuroendokrin – rendszer működészavara (Cushing – kór, hypothyreosis, dystrophia, adiposogenitalis).

 

Az elhízás okai között szerepelhetnek:

genetikai tényezôk: nem több mint 30%-ban

tehetôk felelôssé;

szociális-gazdasági környezet: a rossz szociális

körülmények között felnevelkedettek között

gyakoribb;

nagy mennyiségû étel fogyasztása;

mozgásszegény életmód: az étkezés mellett az

elhízás legfontosabb oka;

betegségek: gyakori egyes pszichés megbetegedésekben

(bulimia), bizonyos endokrin

megbetegedésekben (Cushing-szindróma,

petefészek-diszfunkció, hypothyreosis).

Az obesitas etiológiai felosztását a 19.4. táblázat

mutatja be.

Az elhízás számos szervi elváltozáshoz, tartós károsodáshoz

vezethet, melyek közül a legfontosabbak:

Alvási apnoe szindróma: jelentôségét aláhúzza,

hogy az éjszakai gyakori apnoés periódusok

következtében kardiális eltérések

(arrhythmia, szívelégtelenség), hypotonia,

aluszékonyság, mentális teljesítményzavar

alakulhat ki. Ezen betegeknél gyakoribb a

stroke és a szívinfarctus.

Inzulinrezisztencia, diabetes mellitus kialakulása.

Arteriosclerosis, coronariabetegség (a hyper- és

dyslipidaemia következtében).

19.4. táblázat. Az obesitas felosztása az elôidézô okok

szerint

Egyszerû (idiopátiás) elhízás

Anyagcsere és/vagy endokrin eredetû elhízás

hypothalamus eredetû

Cushing-szindróma

hypothyreosis

policisztás ovarium szindróma

Gyógyszerek okozta elhízás

Genetikai eredetû elhízás

Laurence–Moon–Biedl-szindróma

Carpenter-szindróma

74. Az elhízás következményei

 

Energiamérleg

Ha a szervezetbe bevitt energia értéke tartósan meghaladja a mindennapi felhasználás mértékét, az energiaegyensúly a túltápláltság irányába eltolódik. Az abszolút túltápláltságkor a bevitt táplálék energiaértéke több a szükségesnél. Korunk egyik nagy problémája, népbetegség, mely számos betegség (vérkeringési, szív, és anyagcsere-betegségek) kockázati faktorává vált. Relatív túltápláltságkor valamelyik tápanyag aránytalan felvétele okozza a zavart. Abban az esetben is kialakul, ha a táplálékbevitel normális, de a felhasználás aránytalanul kevés.

A túltáplálás bármelyik formája elhízáshoz (obesitas) vezet. Megállapításánál figyelembe kell venni a normális testtömeghez viszonyított gyarapodás mértékét, melyre a normál testtömegtáblázatok (normogramok) használhatók. A legegyszerűbb számítás szerint testmagasság cm-ben – 100=optimális testtömeg kg-ban. Eredetét tekintve az elhízás lehet exogén, vagy endogén. Az elhízás következményei befolyásolják a szervezetet, pl. a túltápláltak várható élettartama rövidebb, és hajlamosabbak keringési és szívelváltozásokra, anyagcsere-betegségekre. Az endogén elhízás esetén gyakran mutatható ki a neuroendokrin – rendszer működészavara (Cushing – kór, hypothyreosis, dystrophia, adiposogenitalis).

 

19.5. táblázat. Az elhízáshoz társuló betegségek

kockázata

Nagy kockázat

diabetes mellitus

epekôbetegség

hyperlipidaemia

alvási apnoe

nehézlégzés

Közepes kockázat

hypertonia

coronariabetegség

osteoarthrosis

hyperurikaemia

Enyhe kockázat

rosszindulatú daganat

nemihormon-zavarok

fertilitási zavarok

gerincbántalom

75. Az éhezés következményei, kwashiorkór

 

Energiamérleg

Ha a szervezet energiaegyensúlya negatív irányba tolódik el, akkor soványságról beszélünk. Ha a testtömeg 15 – 20% - al kisebb az átlagosnál, akkor soványságról, ha a testtömeg ennél is kevesebb, és a tartalék zsírszövet is csökkent, akkor cachexiáról, és ha a szervezet az izomfehérjéit is felhasználja, akkor marasmusról beszélünk. Exogén eredetű a soványság, ha a szervezet ennivaló nélkül van, pl. éhségsztrájk. Az alultápláltságra jellemző tünetek: kis testtömeg, vízvisszatartás (éhezési ödéma). A fehérjeszegény táplálkozás miatt a vérben hypoproteinaemia jön létre, a vérplazmafolyadék kiáramlik az extracelluláris térbe, és a hidrosztatikus viszonyoknak megfelelően duzzanat lesz. Az endogén soványság oka elsősorban a szervezet szabályzó mechanizmusaiban bekövetkezett zavar (Simmonds – kór, pajzsmirigy eredetű soványság, karcinogén soványság, anorexia nervosa). A soványság egy sajátos megjelenési formája a dystrophia vagy súlyosabb alakja az atrophia, melyek leggyakrabban újszülött, csecsemő és kisgyermekkorban fordulnak elő. A dystrophiás csecsemő testhossza normális, de testtömege a normális alatt van, és a bőr alatti zsírszövet eltűnése után ráncos marad a bőre. Athrophia esetén a szervek működése is károsodott.

 

Abszolút éhezés

Jóltáplált felnőtt ember (megfelelő folyadékbevitel mellett) 2 hónapon át képes éhezni. Az éhezés első óráiban a máj glikogénjéből szabadul fel glükóz (glikogenolízis). Később a szervezet egyes aminosavakból, vagy más anyagokból szintetizál glükózt (glukoneogenézis), de az energiaigényt főleg a zsírok lebontásából fedi. A vér glükóz koncentrációja nem változik jelentősen – nincs hipoglikémia. A zsírok fokozott égetése azonban a vérben ketontestek halmozásához, ketonúriához és metabolikus acidózishoz vezet. A nitrogén egyensúly negatív, emellett ásványi anyagok és mikronutriensek hiánya lép fel. A vérplazmában csökken az albumin koncentrációja, ami oedemához, asciteshez vezet.

Lelassulnak a fiziológiai folyamatok. Csökken a szívverés frekvenciája, a vérnyomás, a testhőmérséklet, a bazális metabolizmus és a hormonok kiválasztása. Jelentősen csökken a limfociták száma. A legyengült immunrendszer következményeként különböző fertőzések veszélyeztetik a szervezetet, amelyek a legyengült szervezet számára igen veszélyesek.

A testsúly az éhezés első napjaiban rohamosan csökken, később a súlycsökkenés lelassul. A normális testsúly tömegének 5 – 10%-os vesztesége tolerálható. Életveszélyes súlycsökkenés 40 – 50%-os testtömegveszteségnél lép fel. Ekkor már a zsírtartalékok is kimerültek, a szervezet az energiát a strukturális fehérjék lebontásából nyeri. Ennek a következménye a szervek irreverzibilis károsodása.

 

Marasmus és kachexia

A testsúlycsökkentés és az ezzel járó tünetek kifejlődése krónikus energiahiányos éhezés esetében kevésbé dramatikusak, mint az abszolút éhezésnél, de a biokémiai és fiziológiai változások alapjában ugyanazok. Csökken a vér albuminszintje. A vércukor a normál érték alsó határán van. Ásványi anyag- (Ca, P, Mg, K), vitamin- és nyomelemkarencia tünetei jelentkeznek. Ide tartozik az izomgyengeség, legyengült immunrendszer, anaemia, gyengült szívműködés, lassult sebgyógyulás.

 

Kwashiorkor

Kwashiorkor a táplálék kedvezőtlen minőségi összetételének a következménye. Az energiabevitel megfelelő, vagy csak mérsékelten csökkent. A betegség oka a teljes értékű (állati eredetű – tej, hús, tojás) fehérjék hiánya. Ezek tartalmazzák az esszenciális aminosavakat, amelyeket a szervezet nem képes előállítani. Gyakori megbetegedés, a harmadik világ országaiban sok gyereket sújt. A kwashiorkor 1 – 3 éves korban, a szoptatás megszakítása után fejlődik ki.

A betegség mindenekelőtt növekedési és fejlődési lemaradással nyilvánul meg, amelyhez gyengeség, apátia, a bőr pigmentjének hiánya társul. Az albumin és a vérplazma más fehérje koncentrációja csökken, ami hasűri folyadékgyülemhez (ascites) vezet. Az alultáplált gyermekek nagy hasa májkárosodásra is utal. Lassul a szívfrekvencia, csökken a vérnyomás és a testhőmérséklet. Az immunrendszer nagymértékű legyengülése miatt az alultáplált gyermekek többsége infekciók következtében halálozik el.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.