Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szív kóros működése

2009.10.11

A szív betegségei

A szívműködés zavarai

A szív működés zavarai fejlődési rendellenességek következményei vagy a szív különböző szerzett megbetegedései, illetve a nagy- és a kisvérkör bármely okból létrejött olyan elváltozásai, melynek lekűzdése többletterhet ró a szívre. Okalehet még a hormontermelő szervek olyan betegsége, melynek következményei a szív működésére is kihatnak. A szív működésének következtében sok esetben nem marad vissza károsodás.

 

Ingerképzési zavarok

Tünet megjelenési formája szerint:

  • Tachycardia. Ritmusos szapora szívműködés.

  • Bradycardia. A normálisnál lassúbb frekvencia.
  • Arrhythmia. Az egyes szívösszehúzódások nem egyenlő időközönként követik egymást.
  • Extrasystole. A ritmusos szívműködést csak időközönként szakítja meg egy – egy idő előtti systole.

  • Bigeminia. Egy szabályos szívkontrakciót egy extrasystole követ.

  • Trigeminia. Egy systolet 2 extrasystole követ.

Kórtani szempontból:

Supraventricularis (anulus fibrosus feletti terület) ingerképzési zavarok

Sinusarrhythmia (légzési arrhythmia). Nem kóros állapot, fiatal vagy nagyon idős korban észlelhető. Lényege, hogy belégzéskor szaporább, kilégzéskor ritkább a szívfrekvencia.

Sinusbradycardia. Az ingerület a sinuscsomóból indul ki, percenként 60 vagy ennél alacsonyabb frekvenciával. Kialakulhat idős korban a sinuscsomó degeneratív elváltozása miatt. Szíven kívüli oka lehet: icterus, koponyaűri nyomásfokozódás, számos gyógyszer, pajzsmirigy alacsonyabb szintű hormontermelése, fokozott vagushatás. Észlelésekor célszerű szívbetegség után kutatni. Veszélye, hogy a szünet miatt aktiválódhatnak az ingerületvezető rendszer egyéb részei is, többgócú ingerképzést létrehozva.

Sinustachycardia. A percenkénti szívösszehúzódások száma 100 feletti, nyugalomban is észlelhető. Okozhatja: szimpatikus tónusfokozódás, vagustónus csökkenés, lázas állapot, nagymértékű vérszegénység, shock, hyperthyreosis, szívbelhártya – gyulladás, myocarditis. A tartós tachycardia hátránya, hogy nő a szívizom energia- és O2-felhasználása, és romlik a szívműködés hatásfoka.

Pitvari extrasystole. Az extra ingerület a pitvarizomzat valamely spontán aktiválódó részéből indul ki. EKG – vizsgálattal a normálistól eltérő alakú P – hullám alapján ismerhető fel.

Rohamokban jelentkező (paroxysmalis) supraventricularis tachycardia. Néha órákig tartó 140/min feletti szapora szívműködés jellemzi, melyet a körbe forgó ingerület (a pitvar izomzatában van egy olyan szakasz, amely csak 1 irányba vezeti az ingerületet, így az körbe is tud forogni) okoz. A betegek 1/3 – ában rendellenes a pitvar – kamrai átvezetőköteg (fejlődési rendellenesség).

Pitvarlebegés (flutter). A pitvari frekvencia kb. 250 – 300/min, a pitvar – kamrai átvezetésben bizonyos rendszer észlelhető. Számos szívbetegséget kísérhet: coronariabetegség, decompensatio, rheumás szívbetegség.

Pitvarfibrillatio (pitvarremegés). A pitvari frekvencia 400 – 600/min. Az ingerek nagy részét az AV – csomó nem engedi át a kamrába. A kamrai összehúzódások száma szabálytalan, de viszonylag gyors, 80 – 170/min közötti. Nem minden diastoleban van elegendő idő a kamra telítődésére, így a perifériás artériákban nem minden kamrai systolet követően jön létre pulzushullám, ez a pulzusdeficit. Számos betegség kísérőjelensége.

Kamrai eredetú (ventricularis) ingerképzési zavarok

Kamrai extrasystole (korai szívizom – összehúzódás). A P – hullám nem előzi meg a QRS – komplexust, és a QRS – komplexus alakja eltér (ha mindig egyforma, akkor egy, ha különböző akkor több gócú) a normálistól.

Kamrai tachycardia. Egymásután 3 – nál több kamrai extrasystole észlelhető, gyakran előfordul akut myocardialis infarctus szövődményeként.

Kamralebegés. A kamrák összehúzódása gyenge, elégtelen a vér kilökött mennyisége.

Kamrafibrillatio (kamraremegés). A magas frekvenciával remegő falú kamrák nem húzódnak össze, így ez az állapot gyakorlatilag szívmegállást jelent.

Kép 1.

 

Ingerületvezetési zavarok

Lehet a sinuscsomón, az AV – csomón, vagy az ingerületvezető kötegeken belül.

Sick sinus szindróma. A sinuscsomóról a pitvarra történő ingerületátvezetés zavart.

Atrioventricularis blokk. Az ingerület átterjedése a pitvarról a kamrákba részben vagy teljesen gátolt, rövid ideig vagy tartósan.

  • I. fokú AV – blokk: minden pitvari ingerület átterjed a kamrákra, de időben késve.

  • II. fokú AV – blokk: csak minden második, harmadik pitvari ingerület vezetődik át.
  • III. fokú AV – blokk: teljes blokknak is nevezik, mert az ingerület nem vezetődik át a pitvarokból a kamrákba, ezért ezek egymástól független ritmusban működnek. A pulzusszám 40 – 50/min vagy még lassúbb.

Szívbetegségek (rheumás carditis, infarctus myocardii) kísérőjelenségeként alakulhat ki.

Intraventricularis vezetési zavarok. Pl.: a jobb vagy a bal Tawara – szár blokkja.

Az ingerképzési és vezetési zavarok legsúlyosabb szövődménye a syncope, mely elégtelen agyi vérkeringés miatt átmeneti öntudatvesztést jelent.

 

A szívburok (pericardium) betegségei

Pericarditis. A szívburok gyulladásos elváltozásai, mely lehet fertőzéses (vírus, baktérium, parazita) vagy nem fertőzéses (steril gyulladás) eredetű. Létrejöhet immunbetegségek kísérőjelenségeként vagy uraemiás betegségekben.

  • Száraz pericarditis. A gyulladást fibrinképződés, majd a fibrinek pericardiumban történő felrakódása követ.

  • Pericarditis exsudativa. Izzadmányképződéssel járó betegség. A folyadék a pericardiumzsákban szaporodik fel, így nehezíti a szív szabad mozgását. A szívbe vezető nagy vénák összenyomódnak, emiatt romlik a szívbe történő vénás beáramlás, és akár összenövések is kialakulhatnak.

A gyakorlatban mindkét forma egyidejűleg is előfordulhat, ilyenkor a pericardium fibrines lemezt alkot a szív körül, mely TBC baktérium hatására el is meszesedhet (páncélszív).

Haemopericardium. Traumás sérülés következtében vér kerülhet a pericardium lemezei közé.

Kép 2.

A szívizom betegségei

Szívizomgyulladás (myocarditis)

Lehet gócos vagy diffúz, okozhatja immunfolyamat vagy kémiai anyag. Leggyakoribb formája a reumás láz (a Streptococcus béta hemolitikus fertőzés késői következményeként kialakuló szisztémás immunbetegség. Elsősorban gyermek és ifjúkorban alakul ki.) kapcsán létrejövő carditis rheumatica.

 

Cardiomyopathiák

Ezen betegségek nagy részének okát pontosan nem ismerjük. Ilyen pl. a krónikus alkoholizmus következtében létrejött szívizomelfajulás.

 

A szívizom vérellátási zavarai

Angina pectoris. A szívizom működéséhez szükséges O2 – t a coronariák nem tudják biztosítani szűkületük miatt. Fizikai terhelés idején a szűk coronariák a fokozott O2 – igényt nem képesek kielégíteni, így a betegnek angina pectoris rohama (hirtelen fellépő, erős mellkasi szorító, nyomó, markoló fájdalomérzés) lesz. A fájdalom oka a szívizom hypoxiája. A rohamok között az EKG teljesen normális, ilyenkor kell elvégezni a terheléses EKG vizsgálatot. Gyakran a coronariák görcsös összehúzódása okozza, spontán stresszhatás következtében.

Akut myocardialis infarctus. Ha egy artéria-, coronariaszakaszban elzáródás vagy tartós érgörcs jön létre, akkor a megfelelő szívizomrész elhal. Az elzáródás leggyakoribb oka a thrombus. Az EKG – n a különböző elvezetéseken található eltérésekből pontosan lokalizálható a sérült szívizomrész. A szívinfarktusok egy része tünetszegényen zajlik, így a későbbiekben már csak a maradandó EKG – elváltozások alapján lehet következtetni rá, ugyanis a hegszövet nem normális módon vezeti az ingerületet.

 

Szívbillentyű – elváltozások, szívhibák (vitiumok)

Insufficientia (záródási elégtelenség). A szívben valamely szájadékot az ott lévő billentyűk nem képesek tökéletesen zárni. Az adott szívüreg systoleja idején a vér visszafelé is áramlik (regurgitatio).

Stenosis. A billentyűk részben összenőttek, így nem nyílnak ki, ezáltal szűkítik a szájadékot. Az adott szívüregnek nagyobb erőkifejtéssel kell a vért kipréselni, így a szívüreg falára többletmunka hárul, ami megvastagodhat ennek következtében.

Kombinált billentyűhibák. Egy szájadéknál insufficientia és stenosis is fennáll.

A szívbillentyű – betegségek lehetnek veleszületettek vagy szerzettek, ezek leggyakrabban felnőttkorban rheumás szívizom- és szívbelhártyagyulladás miatt alakulnak ki.

 

Veleszületett rendellenességek

Az újszülöttek 0,5 – 1% - ánál észlelhetőek.

Fallot – tetralogia. Négy jellemző elváltozás észlelhető:

  1. kamrai septumdefektus

  2. pulmonalis stenosis
  3. az aorta jobbra helyeződése (lovagló aorta)
  4. jobbkamra – hypertrophia

Pitvari septumdefektus. Egyik változata a foramen ovale persistens. A vér a foramen ovalen keresztül a jobb pitvarból a bal pitvarba jut. Megszületés után, a nyomásviszonyok megváltozása miatt kialakul a két pitvart elválasztó membrán a pitvarok között nyílásra mintegy ajtószerűen záródik, majd későbbiekben a szövetek összenőnek. Foramen ovale persistens esetén a membrán a szükségesnél kisebb, ezért nem képes teljesen zárni a nyílást.

Kamrai septumdefektus. Leggyakrabban a kamrák közötti sövény, pitvar – kamrai átmenet alatt, elhelyezkedő részén észlelhető. Ha a kamrai septum teljesen hiányzik, akkor a szív 3 üregű.

Izolált szívfejlődési rendellenességek. Ide tartozik az aorta szűkülete, a tricuspidalis stenosis, a nagy artériák transzpozíciója (az aorta a jobb kamrából, a truncus pulmonalis a bal kamrából ered). Fontos tudni, hogy a kismértékű izolált rendellenességek gyermekkorban semmi panaszt nem okoznak, ezért kell figyelni a szív fölött hallható legkisebb zörejre is, mert a fejlődési rendellenesség nyomára vezethet. Kialakulhat Down – szindróma, az intrauterin élet 20 – 50. napja között a magzatot ért toxikus hatások vagy anyai fertőzések miatt.

 

A szívműködés elégtelensége

A szívműködés elégtelenségéről akkor beszélünk, amikor a szív nem képes a homeosztázis fenntartásához szükséges perctérfogatot biztosítani.

Cardialis insufficientia

Akut cardialis insufficientia. Nagy kiterjedésű myocardialis infarctus, szívizomgyulladás (myocarditis), tüdőembólia, heveny vesegyulladás (glomerulonephritis acuta) következtében jöhet létre.

Krónikus cardialis insufficientia. Coronariakeringés fokozatos romlása (pl. atherosclerosis), tartósan fennálló anaemia, páncélszív (pericardium TBC-s fertőzés miatt kialakuló gyulladása), idült alkoholistákon tartós tiaminhiány miatt alakulhat ki.

 

Cardialis decompensatio

A szívműködés előzetes alkalmazkodását (tonogén dilatatio, szívizom – hypertrophia) követően kialakult elégtelenséget jelent. Az elégtelen szívműködés okai:

  • centrális eredetű szívelégtelenség: veleszületett vagy szerzett, izolált vagy kombinált szívfejlődési rendellenességek

  • szíven kívüli perifériás eredetű rendellenességek: oka minden olyan betegség, amely a nagyvérköri vagy kisvérköri perifériás ellenállást növeli.

Attól függően, hogy a cardialis decompensatio melyik szívfelet érinti, megkülönböztetünk bal illetve jobb szívfél elégtelenséget.

Bal szívfél elégtelenséget okoz:

Nagy vérkör artériás részében fokozott perifériás ellenálláshoz vezető kórfolyamatok. A kompenzáció megszűnésekor diastoleban a bal kamra túltágul, azaz miogén dilatatio jön létre. Ilyenkor a bal kamra üregében a systole végén a szokásosnál nagyobb vérmennyiség marad. A diastoleban a bal pitvarból érkező teljes vérmennyiséget a kamra nem képes befogadni. A vena pulmonalisban is fokozódik a nyomás, lumene kitágul, és kisvérköri pangás alakul ki. Az erekből folyadék lép ki az intersitiumba, így megnövekszik az alveolusfal és a kapillárisfal közötti távolság, ennek következtében nehezedik a gázcsere, és nehézlégzés (dyspnoe) alakul ki. Kezdetben fizikai megterheléskor jelentkezik (munkadyspnoe), majd később a dekompenzáció előrehaladtával már nyugalomban (nyugalmi dyspnoe) is észlelhető. A betegség súlyosabb fokozata, ha a nehézlégzés fekvő helyzetben is jelentkezik (ortopnoe). A nehézlégzés akutan rohamokban éjszaka jelentkezik. Súlyosabb formája az astma cardiale, amely súlyos nehézlégzéssel járó, rohamszerű állapot, mely a be- és a kilégzést nehezíti.

A kisvérkör pangás legsúlyosabb formája, amikor a kisvérkör ereiben a nyomás annyira fokozódik, hogy az erekből a folyadék nemcsak az interstitialis térbe, de onnan az alveolusokba is bejut. Ez az állapot a tüdőödéma. A bal szívfél elégtelenségének legkorábbi tünetei: csökkenő pulzus és percvolumen, fokozott fáradékonyság.

Jobbszívfél – elégtelensége esetén a jobb szívfélben kialakuló billentyűhiba vagy a kisvérkör fokozott ellenállása a kiváltó ok. A kompenzációs lehetőségek kimerülése után miogén dilatatio jön létre. A jobb szívfél a nagyvérkör vénás oldaláról érkező vérmennyiséget nem képes maradéktalanul továbbítani, így pangás jön létre. A vena cava inferiorban pangó vérmyennyiség miatt az érhez vezető erekhez tartozó szervekben is pangás alakul ki, pl. a máj egészében megduzzad és pangásos máj jön létre. Ezen hasűri vérpangás magyarázza a jobb szívfélelégtelenségben szenvedők emésztési – felszívódási zavarait. A lép is megnagyobbodhat, és a megnövekedett hasűri nyomás következtében a hasüregben szabad folyadék (transsudatum) jelenik meg. A vesékben is pangás alakulhat ki, mely csökkent vizeletelválasztással, vesefunkció romlással, olig- vagy éjszakai polyuriával jár együtt. A kapillárisok területén is nehezített az intersitialis térből a folyadéknak a vénákba történő visszaszívódása, ezért szövetközti folyadékgyülem (ödéma) alakul ki. Az ödéma a gravitációnak megfelelően a lábakon vagy fekvő betegnél a keresztcsonti tájékon halmozódik fel. Azt az állapotot, amikor a jobb szívfél terhelését, a tüdő betegsége miatt kialakult kisvérköri ellenállás fokozódása okozza, cor pulmonalénak nevezzük.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.