Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az emésztőrendszer betegségei 1

2010.03.19

1. óra

Az emésztórendszer betegségei 1.

 

Ajakhasadék (labium leporinum, nyúlajak) és szájpadhasadék (faux lupina, farkastorok)

Oka:

lágy és kemény szájpad zárása

nyúlajak

A magzat arca az első kopoltyúív nyulványainak egyesüléséből alakul ki. Ha a záródás nem teljes a felső ajkakon hasadék alakul ki. Szájpadhasadék esetén a szájpadívek záródása marad el. Az orvosok által feltételezett hatások között szerepel a terhes anya valamely vírusos betegsége, az anyát érő károsító tényezők - például sugárhatás, pszichés sokk -, bizonyos gyógyszerek (epilepszia ellen használt gyógyszer), génkárosodások, valamint a dohányzás, mely bizonyíthatóan másfélszeresére emeli rendellenesség kockázatát, feltehetően érszűkítő, vérellátási zavart, oxigénhiányos állapotot előidéző hatásán keresztül.

Kiterjedése:

Az ajakhasadék lehet egy- vagy kétoldali. A szájpadhasadék kiterjedhet a kemény-, a lágy- vagy minkét szájpadra.

Tünetek

A hasadékképződés formái igen változatosak; szinte nincs is két teljesen egyforma hasadék.

  • Az ajak- és szájpadhasadékok kiterjedése szerint megkülönböztetünk

    • egy- vagy kétoldali,

    • inkomplett vagy komplett ajakhasadékot (nyúlajak),

    • ajak-keményszájpad-hasadékot,

    • lágyszájpad-hasadékot,

    • komplett ajak-keményszájpad-lágyszájpad-hasadékot (komplett hasadék),

    • kétoldali esetén beszélünk farkastorokról. Mindenféle egy- ill. kétoldali átmenet előfordul.

  • A szájpadhasadék nyílt, zárt és kevert típusai ismertek:

    • A nyílt szájpadhasadék főként veleszületett és szerzett szervi okok (pl. hasadékok, ill. daganat) következménye. A nyílt szájpadhasadékkal rendelkezők feltűnő, dünnyögő hangszínezete nagymértékben rontja a beszédérthetőséget. Az egyes beszédhangok ejtését az anatómiai eltérések, az esetleges halláskárosodás, a beszédmozgások összerendezetlensége, a felhasználható levegő elégtelen áramlása nehezíti.

    • A zárt szájpadhasadékban az orrban vagy orrgaratban lévő akadály miatt eltűnik az "m", "n", "ny" hangok nazális színezete.
      Csökkent nazális színezet érvényes, az "m", "n", "ny" hangok helyett orális mássalhangzók (zárhangok) képződnek: "b," "d", "gy".

    • A kevert típusban megtalálhatók mindkét szájpadhasadék-típus jellemzői. A kevert típusú orrhangzós beszéd sajátossága, hogy mind a nyílt, mind a zárt forma jellemző jegyei megtalálhatóak benne.

      • A szájpadhasadékos csecsemő nehezen táplálható, mivel az ajakzárás és a szájpad zárása hiányos.

      • Szopáskor a baba normálisan a nyelv hátával a szájpadláshoz szorítja az emlőbimbót, és úgy nyomja ki belőle a tejet. Mivel azonban szájpadhasadékos csecsemőnél ez hiányzik, vagy nem teljesen zárt, a préselés nem jöhet létre, továbbá nem tud a szájában a szopáshoz szükséges vákuumot létesíteni.

      • A táplálék továbbá akadálytalanul bejuthat az orrüregbe is, onnan az orron át is kijöhet, és gyakori a félrenyelés, mivel az orrgarat záródása sem tökéletes.

      • Beszédfejlődése késik.

      • A fülkürt érintettsége miatt, a középfül szellőzése és nyomásviszonyainak kiegyenlítődése sem megoldott, ezért az ilyen gyerek hajlamosabb a középfül-gyulladásra, gyakori a hallászavar.

      • Fogazati, rágási rendellenességek figyelhetők meg, különösen a szemfog érintett.

Gyakorisága:

1‍‰, a fiúkban gyakoribb.

Megjelenése:

A terhesség 5 – 6. hetében ajakhasadék, 10 – 12. hetében szájpadhasadék alakulhat ki. Polygénes öröklődésű fejlődési rendellenesség, de a magzati hypoxia is okozhatja. Gyakran együttesen fordulnak elő, de lehet izolált is.

Szövődményei:

A betegséghez gyakran fogfejlődési vagy más rendellenesség is társul. Műtét után gyakoriak a beszédproblémák, mely logopédiai kezeléssel gyógyítható. A késői zárás miatt gyakran előfordulhat légúti fertőzés és makacs otitis.

Terápia:

Fontos a gyermekeknél az aspiráció elkerülése:

puha kanállal vagy cumival való etetés

szájpadhasadéklap beültetése 1 – 2 hónapos korban, melyet időnként nagyobbra cserélve, a műtétet akár a pubertás korig is elodázhatjuk, így tökéletesebbé téve a műtéti reparációt

Az ajakhasadékot 2 – 3 hónapos korban igyekeznek megoperálni, a szájpadhasadékot 1,5 éves korban. A kezelés első lépése néhány hónapos korban az ajakkorrekció, majd a következő években a szájpad zárása, a fogmeder-nyúlvány és a fogak helyzetének korrekciója és szükség esetén a beszéd javítása. Magyarországon több centrum is foglalkozik a probléma komplex ellátásával. A kezelés folyamata, egyes lépései és azok sorrendje minden esetben személyre szabott,

Diagnózis:

A 12. terhességi héten ultrahang-vizsgálattal, jó felbontóképességű gépekkel a nyúlajak és a farkastorok is felfedezhető. A megszületés után különböző speciális röntgen-felvételek és a csontok modelljének elkészítése is szükséges.

Megelőzés

Miután az okokat sem ismerjük, biztos megelőzési mód ma még nem ismeretes. A várandós (és szoptató) kismamák általában többletvitaminra szorulnak. A folsavval dúsított multivitamin ("magzatvédő vitamin") megfelelő alkalmazása felére csökkenti a szájpadhasadék kialakulásának esélyét.

 

Szájzug berepedése (Angulus fissura)

Előfordul:

B – vitamin hiányban, vashiányos anaemiában, candidaban.

Terápia:

  • bőrelváltozás kezelése Borox kenőccsel

  • B – vitamin adása

 

Szájpenész (soor oris, szájnyálkahártya candidiasis)

Kórokozója:

Candida albicans nevű gomba. Ez a újszülött (1. napokban vagy születéskor fertőződik)bőrén és végbéltájékán gyakran kimutatható veszélytelen szaprofita, mely antibiotikus kezelés vagy celluláris immunitás hiányában kórokozóvá válhat. A gombás fertőzések legfőbb okai: bizonyos gyógyszerek (immunhiányos esetekben), egyes betegségek, pl. cukorbetegség, elhízás, valamint terhesség, hiányos táplálkozás. Leggyakrabban a száj nyálkahártyáján fordul elő.

Tünetei:

Kétoldalt, a pofa nyálkahártyáján gombostűfejnyi fehér pöttyök alakjában kezdődik, de szinte álhártyaszerűvé is összeállhat. Ilyenkor a nyelvre is ráhúzódhat, azt foltosan lepedékessé teszi, sőt a nyelőcsőbe is beterjedhet, ami nyelési nehézséget okoz. Rontja a csecsemő szopóképességét, csökkenti étvágyát. Lázat, fájdalmat nem okoz, de a gombatelepek a pofa nyálkahártyájáról ledörzsölhetőek. A száj általában száraz és a nyál savanykás.

Megelőzés:

A tisztaságra kell ügyelni, gondosan kell mosni, fertőtleníteni, és kifőzni a tápszeres üveget, fertőtleníteni az emlőt és a cumit. A megelőzésében fontos szerepe van a folyadékszükséglet kielégítésének.

Kezelés:

Szájecseteléssel történik. Rózsamézzel vagy Canesten oldattal eltüntethető, helyes táplálkozás és a multivitaminok segítik a gyógyulást.

Szövődménye:

Csak akkor van, ha nagyon szétterjed, leterjed a nyelőcsőbe, a gyomorba, és a véráramba soor – szepszist okozva. Gyógyulási kilátása igen jó, kezelésre néhány nap alatt meggyógyul.

 

Ankyloglossia (lenőtt nyelv)

  • Frenulum linguae (nyelvfék) lenövése

  • Akadályozza a nyelv szabad mozgását.

  • Gyakran magától pár hónap alatt megoldódik, amikor az alsó metszőfogak kinőnek, és a nyelvfék hozzájuk surlódva megnyúlik.

  • A beszédfejlődést zavarhatja.

  • 8 – 10 hó előtt nem szükséges kezelni.

 

Fekete, szőrös nyelv (lingua villosa nigra)

Oka:

Lehet ismeretlen eredetű, vagy szájüregi krónikus vérzés.

Tünetek:

A nyelv barna vagy barnásfekete színű. A kórkép lényege: a szájüreg papillái 1 – 2 cm – rel megnagyobbodtak a nyelv hátsó harmadában. A gomba által okozott elváltozás nem veszélyes és nem jár fájdalommal, de viszkető érzést kelthet a megnagyobbodott papillák szájpadhoz dörzsölődése miatt. Bűzös lehelet és rossz fogak kísérik.

Okok:

A betegség hátterében láz, csökkent nyálelválasztás, túlzásba vitt szájvízhasználat, dohányzás, spontán vagy túlzott antibiotikum-kezelés, esetleg gombás fertőzés állhat. A nagy dózisú antibiotikum megzavarja a száj belsejének biológiai egyensúlyát, és ezzel kedvező téptalajt biztosít a kórokozó gombák megtelepedéséhez.

Kezelés:

A tünetek általában maguktól megszűnnek. Mindig az okot kell kezelni, pl. gombás fertőzésnél gombaellenes szerek használhatók, amelyekkel naponta többször kell a nyelvet bedörzsölni.

 

Térképnyelv (lingua geographica)

Tünetek:

A térképnyelv változatos foltjai - amelyeknek kialakításában az egyes területeken a nyelv szemölcseinek (papilláinak) elsimulása is szerepet játszik - változatos vidékhez teszik hasonlóvá a nyelvet. Tarka, szabálytalanul elhelyezkedő foltok borítják, amelyek vörhenyesek és/vagy fehéres színűek. Bizonyos területeken elsimulnak a papillák (kis nyálkahártya kiemelkedések, a nyelv szemölcsei, amelyeken az ízlelőbimbók találhatók). Az összkép egy többé-kevésbé földrajzi térképhez hasonlít. A számos folt nagysága és formája napról-napra változik.

Gyakorisága:

Neurotrop exudatív gyermekeken gyakoribb.

Okok:

A betegség oka a nyelv nyálkahártyájának tisztázatlan eredetű gyulladása.

Kezelés:

A tünetek ahogy jöttek, úgy el is tűnhetnek maguktól, kezelés nélkül, majd néhány hónappal később ismét visszatérhetnek. Rendkívül fontos orvoshoz fordulni annak tisztázására, hogy nincs-e daganatos elváltozás a térképnyelv hátterében. Kerülni kell az erősen fűszeres (borsos, csípős paprikás) ételeket és a szénsavas italokat, amelyek mind izgató tényezők lehetnek.

 

Makroglossia (nagy nyelv)

  • Hypothyreosis, lymphangioma (nagy nyelvi nyirokcsomók), rapdomioma (elfajult nyelvizom), MPS állhat a hátterében.

  • Enyhe formája idiopathiás is lehet.

  • Súlyos esetben műtéti korrekciós is szükséges.

 

Oesophagus atresia

oesophagus atresia 1

oesophagus atresia 2

oesophagus atresia fajtái

Nyelőcső veleszületett elváltozása. Úgy keletkezik, hogy a magzati életben a nyelőcső alsó és felső vége nem egyesül egymással. Az oesophagus atresia az esetek 86%-ában tracheo-oesophagealis fistulával szövődik, mely leggyakrabban a trachea carinája és az alsó oesophagealis segmentum között található. Újszülöttekben e rendellenesség jellegzetes tünetei a nagy mennyiségű váladék jelenléte, az etetési kísérlet után bekövetkező köhögés és cyanosis, valamint az aspiratiós pneumonia. A III.B. típusú elváltozás esetén hamar alakul ki hasi distensio, mivel az újszülött sírásakor, a fistulán keresztül levegő préselődik a nyelőcső alsó részébe és a gyomorba. Gyakran oesopagialis fistulával (sipoly) jár, mely leggyakrabban az alsó csonkot köti össze a tracheával.

Okozhat:

köhögési roham, dyspnoe, cyanosis, tüdőgyulladás.

Gyakorisága:

1:4000

Tünetek:

állandóan csorgó nyál, magzatvíz vagy nyálka hányása, szörcsögő légzés, köhögés, elkékülés

Diagnózis

A kórismét oesophagus atresia esetén a nasogastrialis tubus gyomorba történő levezetésének képtelensége adja; ha sugárfogó kathetert használunk, végének elhelyezkedését röntgennel kimutathatjuk. Ritkán, fluoroscopiás ellenőrzés mellett kis mennyiségű vízoldékony kontrasztanyagot kell bejuttatnunk az atresia felső tasakjába, hogy láthatóvá tegyük az oesophagus végét, majd a kontrasztanyagot gyorsan vissza kell szívni, mert ha az újszülött a tüdejébe aspirálja, kémiai pneumonitis alakulhat ki. Ezt az eljárást már olyan központban kell elvégezni, ahol gyakorlott radiológus dolgozik és a sebészi beavatkozás lehetősége is adott.

Kezelés

TILOS ETENI!!, mert a felső csonkból anyatej kerülhet a tödőbe. A praeoperativ kezelés célja, hogy az újszülöttet a lehető legjobb állapotba hozzuk a műtéthez, és hogy az aspiratiós pneumoniát megelőzzük, mivel kialakulása esetén a sebészeti beavatkozás sokkal kockázatosabbá válik. A felső oesophagealis végbe helyezett kettős lumenű szívó katheter folyamatos szívással megelőzi a lenyelt nyál aspiratióját. Az újszülöttet hasra fektetjük, az ágy feji részét 30-40 fokkal a vízszintes fölé emeljük úgy, hogy bal oldalról jobbra lejtsen, ezzel segítjük a gyomor kiürülését, és a minimálisra csökkentjük a gyomorsav aspiratio lehetőségét a fistulán keresztül. Ha a végleges helyreállítást a koraszülött túlságosan alacsony súlya, aspiratiós pneumonia vagy járulékos fejlődési rendellenességek miatt el kell halasztani, átmenetileg gastrostomát készítünk a gyomor compressiójának megszüntetésére. A gastrostomiás tubuson keresztül végzett szívás megakadályozza a gyomortartalom refluxát a légzőrendszerbe a fistulán keresztül. Ha az újszülött állapota megnyugtató, extrapleuralis sebészi beavatkozást végezhetünk az oesophagus atresia megoldására és a tracheo-oesophagealis fistula zárására. Esetenként a nyelőcső meglévő részletei közti rés olyan nagy, hogy nem lehetséges az elsődleges helyreállítás. Ilyenkor jó eredményt ad a szakaszok enyhe húzása egymás felé a későbbi anastomosis előtt, vagy az egyesítés úgy, hogy egy colondarabot helyezünk az oesophagus részei közé. A leggyakoribb acut szövődmény az anastomosis helyén történő szivárgás vagy szűkület kialakulása. Sok újszülött esetében tapasztalunk táplálási nehézséget a sikeres sebészeti helyreállítást követően, a distalis oesophagealis segment renyhe peristalticája vagy gastrooesophagealis reflux miatt. Sikertelen beavatkozás esetén Nissen-féle fundoplicatio elvégzése válhat szükségessé az oralis táplálás elkezdése előtt.

Szövődmény:

Gyakran előfordul a műtét után gastrooesophagialis reflux, vagy légcsőszűkület.

 

Oesophagialis dysphagia

A dysphagia nyelészavart jelent, amely abból adódik, hogy a pharyngo-oesophagealis csatornában a folyadék és a falat transzportja mechanikai elzáródás vagy a perisztaltikát megszüntető neuromuscularis zavar miatt károsodik.

Oka:

Az oesophagealis dysphagiát előidéző nyelészavart a nyelőcsövet elzáró mechanikus eltérések vagy motilitás-zavarok okozhatják. Ide tartoznak: a benignus vagy malignus intrinsic illetve extrinsic obstructív léziók; a neuromuscularis eltérések (pl. achalasia, diffúz nyelőcső spasmus) valamint számos nem specifikus motilitászavar, nyelőcsőszűkület, kompresszió (pl.: daganat), idegi vagy izomeredetű nyelcsőizomelégtelenség, nyelőcső alsó sphincterének spasmusa vagy elégtelensége, botilizmus.

Patogenezis, patomechanizmus

A szilárd ételre jelentkező dysphagia akkor lép fel tartósan, ha a nyelőcső lumene több mint 75%-al beszűkül, átmérője kisebb vagy egyenlő, mint 13 mm. Mechanikus elzáródás esetén a dysphagia elsősorban szilárd ételek esetén jelentkezik. A lumen szűkülésével párhuzamosan fokozódik a nyelészavar.

Tünetek

Az oesophagealis dysphagiás beteg leggyakrabban a manubrium sterni szintjén vagy substernálisan írja le az étel elakadását. A nyelést követően néhány másodpercre fellépő emésztetlen étel regurgitációja a nyelőcső teljes mechanikus elzáródására utalhat, amellyel rendszerint daganat vagy achalasia esetében találkozhatunk. A dysphagia fájdalmas nyeléssel (odynophagiával) is társulhat. Az anamnézisben szereplő elhúzódó gyomorégés (heartburn) pepticus nyelőcső szűkületre, daganatra vagy nyelőcső gyűrűre utal. Az a dysphagia, amelyet kezdetben szilárd étel fogyasztása vált ki, de rövid idő alatt fél-szilárd majd folyékony étel is előidéz, daganattal összefüggő szűkületre jellemző. A szilárd étel esetében észlelt fokozottabb nyelési nehezítettség mechanikus obstructio során figyelhető meg. A szilárd és a folyékony táplálék fogyasztásakor jelentkező azonos mértékű dysphagia motilitászavarra jellemző, amely lassan, hónapokon-éveken keresztül alakul ki. A motilitászavarra és különösen a nyelőcső spasmusra az jellemző, hogy nagyon hideg folyadék vagy jégkrém fogyasztása váltja ki vagy súlyosbítja a dysphagiát.

Célzott vizsgálatok

Felső endoscopia, báriumos kontraszt oesophagographia, nyelőcső manometria.

Differenciáldiagnosztika

Az oesophagealis dysphagiát elsősorban az oropharyngealis dysphagiától kell elkülöníteni. Az odynophagia (fájdalom a nyelés közben) az oropharynx vagy a nyelőcső nyálkahártyának károsodására utal.

Szövődmények

Fogyás, cachexia, aspiratio.

Társuló betegségek

 Reflux oesophagitis, pepticus stenosis, malignus nyelőcső daganat, achalasia, scleroderma.

Kezelés:

A betegek megtanulhatják azokat a módszereket, amelyekkel elkerülhetők a tünetek. Így pl. az oesophagealis dysphagiás betegek jól táplált állapotban maradhatnak, ha folyékony vagy fél-szilárd ételekkel táplálkoznak, hosszú ideig rágják az ételt, vagy ahhoz, hogy a falatot lejuttassák a nyelőcsőbe, az ételhez nagy mennyiségű folyadékot fogyasztanak. A dohányzás elhagyása, az alkohol absztinencia, mérsékelheti a dysphagiát. Az oesophagealis dysphagiát kiváltó alapbetegségek sebészi vagy gyógyszeres kezelése szükséges. Organikus-mechanikus eltérések esetén sebészi kezelésre, míg gastro-oesophagealis reflux betegség (GERD), reflux oesophagitis esetében megfelelő savszekréció gátló kezelésre (PPI, H2RA) van szükség.

 

Ruminatio (kérődzés)

  • Leggyakrabban fél vagy 1 éves csecsemőknél és kisdedeknél fordul elő

  • A csecsemő az ujjaival izgatja a garatot, és így visszajut a táplálék

  • Oka: ingerszegény környezet

  • Szövődmény: atrophia, súlycsökkenés

  • Differenciáldiagnózis: achalasia, GOR, nyelőcső striktúra jöhet létre

 

Achalasia (gyomorszájizomgörcs)

achalasia 1

achalasia 2

Az achalasia (kardiospazmus, nyelőcső-aperisztaltika, megaözofagus) során a nyelőcső ritmikus összehúzódásai rendkívüli mértékben lecsökkennek, és az alsó nyelőcső-záróizom nem ernyed el normálisan. Az achalasia a nyelőcső ritmikus összehúzódásait irányító idegek kóros működésének következménye.

Panaszok, tünetek

Az achalasia bármely életkorban kialakulhat, de általában, többnyire észrevétlenül, 20-60 éves kor között kezdődik, majd több hónapon vagy éven át, fokozatosan fejlődik ki. A szoros alsó nyelőcső-záróizom miatt a felette elhelyezkedő terület nagymértékben kitágul. Ez a tágulat felelős a tünetek nagy részéért. A fő tünet a szilárd és folyékony táplálékot egyaránt érintő nyelési nehézség. További tünetek lehetnek a mellkasi fájdalom, a kitágult nyelőcső tiszta, nem savas tartalmának visszafolyása, és az éjszakai köhögés. Az achalasiában szenvedőknél alvás közben az emésztetlen táplálék visszafolyhat, és a légzéssel a tüdőbe juthat, ami köhögést, tüdőtályogot, a légutak fertőzését, bronchiektáziát vagy aspirációs tüdőgyulladást okozhat.

Kórisme

A báriumos röntgenvizsgálat a perisztaltikus mozgások hiányát mutatja. A nyelőcső tágult, az alsó nyelőcső-záróizomnál azonban beszűkült. Az özofagoszkópia (a nyelőcső vizsgálata hajlékony képalkotó eszközzel) a nyelőcső tágulatát mutatja ki, nyilvánvaló elzáródás azonban nem látszik.

Differenciáldiagnózis:

GOR okozta másodlagos cardiastricktúra, Hiatus hernia

Kezelés

A kezelés célja a tünetek enyhítése; ezt az alsó nyelőcső-záróizom megnyílásának megkönnyítésével igyekeznek elérni. Nitrátok vagy kálciumcsatorna-blokkolók a záróizom elernyedésének elősegítésével késleltetik a mesterséges tágítás szükségességét. A tágítás során mechanikusan tágítják a záróizmot, például ballont fújnak fel a belsejében. Ez az eljárás az esetek 70%-ában segít, ismételt tágításokra azonban szükség lehet. A mechanikus tágítás alternatívájaként az orvos botulinum toxint fecskendezhet az alsó nyelőcső-záróizomba. Ez az új terápia ugyanolyan hatékony, mint a ballonos tágítás. Ha a tágítás vagy a botulinum toxinnal történő kezelés nem vezet eredményre, az alsó nyelőcső-záróizom izomkötegeit általában műtétileg átvágják (miotómiát végeznek). A műtét laparoszkóppal is elvégezhető, és 85%-ban sikeres.

Szövődmények:

Az achalasiában szenvedők kevesebb, mint 5%-ában a nyelőcső a tágítás közben megreped. A nyelőcső repedése a környező szövetek gyulladását okozza, és ritka esetben, ha nem kezelik megfelelően, végzetes lehet. Azonnali műtétre van szükség a nyelőcső falában támadt repedés zárására. A műtét után savvisszafolyás jelentkezhet.

 

Congenitalis hypertrophias pylorus stenosis
Meghatározás:
A gyomor pylorusának izomrétege ismeretlen okból megvastagodik,ezáltal a pylorus lumenét beszűkíti, ami a gyomor kiürülését megakadályozza.
Gyakorisága:
Gyakorisága 1,5-4: 1000, fiúk -lányok aránya 4:1, az első szülöttekben gyakoribb, poligenes öröklődésű
Oka:
Nem bizonyított, feltételezik az izomzatban lévő ganglionsejtek hiányát és a gasztrin anyagcsere zavarát is.
Tünetek:
Jellemzően 2-4 hetes korban kezdődnek a panaszok, melyek fokozatosan súlyosbodnak, ahogyan a hypertrophia halad előre és a pylorus lumene szűkül. Fokozatosan táplálhatatlanná válik a csecsemő, mindent kihány néhány perccel az etetés után. Gyarapodása megáll. Tünetek között első helyen áll az "ún" sugárhányás (projectil vomiting).A csecsemő nem hízik, bőr turgora rossz, nyálkahártyák bevontak exsiccáltak, csökkenő gyomorsav,
hypocalemias alkalosis, klórhiány, táplálkozás után jól látható a perisztaltika az elülső hasfalon.
Diagnosztika:
Hasi UH vizsgálat a választandó képalkotó eljárás. Egyértelműen mérhető a pylorus falvastagsága. 4 mm -nél vastagabb pylorus műtéti indicatiót jelent. Nyeletéses RTG vizsgálatra általában nincs szükség.
Diferenciáldiagnosztika:
Leggyakrabban a GER -től kell elkülöníteni. Jellemzően a hányás a gastroeosophagealis reflux esetén nem sugárhányás, inkább bukás. A pylorus és duodenum atresia és a duodenum különböző leszoritásai, obstructiói utánozhatják a pylorus stenosist. Többek között a bél forgási rendellenességei pl.Ladd szalag, az a. mesenterica superior syndroma,traumás duodenum haematoma,lymphoma, helytelen táplálás,
enteritis okozta hányás, AGS sóvesztő formája (acidosis, hyperkalaemia)
Kezelés:
Sürgősséggel meg kell szüntetni az oralis táplálást, gyomorszondával illik tehermentesíteni a gyomrot. A parenteralisan folyadék és elektrolitkorrekció létfontosságú. Relatív sürgősséggel műtét indokolt. Bár a betegség spontán lefojásáról tudjuk, hogy a pyloros spazmusa 3-4 hét alatt megszünik, az obstrukció spontán oldódhat, de mivel ilyenkor hosszú ideig beteg enteralisan táplálhatatlan ezt a kezelést nem javasoljuk. A műtét mindenütt a világon az "ún" Weber-Ramstedt pyloromyotomia. Amely a pylorus serosájának és a hypertrophiás izomgyűrű hosszanti behasításából áll a nyálkahártya megsértése nélkül.
Szövődmények:
A műtét során megsérülhet a nyálkahártya.Ilyen esetben a nyálkahártyaát felszívódó varrattal megvarrjuk. Hypochloremiás dehydratio, alkalózis alakulhat ki, a gyakori hányások aspirációkhoz, pneumoniához vezethetnek.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.